Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 255 vele együtt több nemest is Austriába vittek“ ; honnan valószínűleg csak 1278-ban szabadult meg. Jób, kit már 1254. jun. 18-án a püspöki székben látunk,1) győri hadjárata alkalmával már idősebb ember volt s mégis a hazának katonai szolgálatot teljesített, Győr várának kapitánya volt, erős és bátor ; lehet-e tehát őt egyébként említeni, mint egy erősen katona jellegű embert, mely jelleg az akkori kor durvaságával párosult. Jellemzésére szolgálnak ama események, melyek Budán Magister Angeli pápai kiküldött összehívására 1268-ban megtartott egyházi zsinaton történtek, ez lévén majd az egyedüli tény, mely Jób jellemének fölismerésére vezet. Az említett zsinat alkalmával ugyanis bizonyos titkosabb ügy elintézésére szűkebb körii választmányt jelölt ki, melyben az érsekek, esetleg ezek helyettesei s a szent-mártoni apát voltak résztveendők. Jób püspök helyettese ez eljárás által sértve érezte magát, megbízója nevében, miután ő exemtus és palliummal bír. Egyikben se volt igaza a helyettesnek, mert se exemtusnak nem volt tekinthető s a pallium jogát is /faIán püspök után nem bírhatta, mert ennek a pallium csak személyjoga volt. Fülöp érsek erre keményen kikelt Jób püspök ellen, hogy a procurator beszéde káromlás és tűrhetetlen igaztalanság, melylyel a püspök (Jób) elvetemült szokása szerént fölebbvalóját sérti, nem félve Istentől s nem törődve az emberekkel. Jób és procuratorának ez eljárása csak durva, összeférhetlen lelkü- letére vet világot, ki senkivel békében lenni nem tudott, mi ez esgtben annál föltünőbb, mert e dolog már az esztergomi érsek általi excommu- nicatiója után történt, mint látni fogjuk, melyből tehát Jób, ha természetének parancsolni bír, mindenesetre okulhatott volna. Igaza volt abban az esztergomi érseknek, hogy Jób se Istennel, se emberekkel nem törődik, mert ugyanez időben magát a királyt is megsértette, miért is hűtlenség bűnébe esvén, 1265-ben Ágas nevű várát elvették tőle s csak a püspökség maradt meg neki. 2) Ágas várát a király 1265-ben Dominik fiának, Istvánnak adományozta, mert az Aba nemzetségből származó Watá fiát: Lászlót elfogta, ki lefejeztetett. Itt az okirat azt mondja, hogy Ágas várat (melynek határait az egri káptalan állapította meg) Jób püspök hűtlensége és hűtlen hanyagsága miatt vesztette el az ország nagy kárára, mely csak nehezen volt visszaszerezhető.3) Itt kell tehát keresnünk okát ellenségei alacsony vádaskodásának s Jób püspökre belőle háramló kellemetlenségeknek, mert durva modora neki csak ellenségeket s ellene csak vádakat szerezhetett. IV. Sándor pápához Jób pécsi püspök ellen ama panasz érkezik, hogy a püspök házasságtörő és vérfertőző az anyjával, leányával s két ') Békefy Pilisi apátság 145. — 2) Koller VII. 346. — a) Árpádk. XI. 544.
