Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 251 volt anyja szent István királynak, Zumhor pedig nomzó kisebbik Geulát, ki Buc Bukne apja volt, kiknek idejében István király meghódította az erdőn túl lévő földet (Erdélyt). A Kán-nemzetség e leszármazását maguk a nevek is némileg igazolják, a mennyiben az itt előforduló Gyula névés Buc vagy Bük név a családban tovább is szerepel. Juhi, mint, föntebb láttuk, 1230 körül bán volt, ennek fia Juin kir. tavernikus. ’) Jula testvére Bük volt.2) E hatalmas uraké volt akkor Siklós, meg egész vidéke, többek közt Szomorl'alva és Istró, két ma nem létező község Dráva- Szabolcs vidékén. Aderjás (akkor Azariás), Lak (egy elpusztult község Piskitől nyugatra), Kémes, Szaporcza. Voltak a családnak ezenföltil Sla- vóniában is birtokaik, mint föntebb láttuk, sőt ha áll a föltétel, hogy László lovászmester a Kán-nemzetségből származott, mit Pór Antal bizonyított,8) és Pauler Gyula elfogadott4), úgy Szilvás és Turony vidékén is tetemes javakat bírt a Kán-nemzetség. Közvetlen a tatárdúlás után, mikor az állapotok kissé javulni kezdtek, 1249-ben ajándékozta IV. Béla király Miklós dubichiai grófnak Harsány hegyét, melyet akkor Sársomlyónak hívtak, hogy oda várat építsen, mi csak azt igazolja, hogy a várispánságok elgyengülvén és a tatárdúlás idejében gyengének bizonyulván, a honvédelem máskénti alakításához kelle folyamodni. Harsány adományozási okleveléből látjuk, hogy akkor Baranya tele volt nemességgel. Mint szomszédok ez okmányban8) jelentkeznek Opour, Kristóf és Villus mester (kitől Villány neve származott), János, a trinitási monostor apátja, Mour (ki a Győr-nemzetségnek volt tagja) s mások. A dubichai grófoknak legalább fiú-ágon nagy hamar magva szakadván, Lőrincz nádor fia, Kernén comes nyerte el Harsán várát, melyhez Monostorban (akkor Pélben) lévő zárda fölötti kegyúri jog is tartozott következő községekkel : Mitwárch (Mitvár), Mimád, Lazy, Aruky, Bajnokfalva, Péntekfalva, Keő. Magához a vár uradalmához tartoztak ez időben Babócsa, Pennán, Ugg, Tótvölgye, Világos-Berek, Keresztes, Bán, Perekcse, Behis, Urosfalva, Tutos (Rácztöttős), Helén, Bésekund, Bar kialva, Letnik, Moys (ma Macskamegye), Feriena stb.6) Hogy más nagy és hatalmas urak is voltak a XIII. század közepén Baranyában a fölsoroltakon kívül, arra nézve, ha nincsenek is történeti okmányaink s vagyonuk kitérjedettségére nézve bizonyítékaink, de nyomokat azok létezéséről mégis találunk. így 1231-ik évből olvassuk, hogy Makár bán fia, Tamás, megvette rokonának vagy testvérének birtokrészét Szilvást, mert Miklós elleni perét elveszítvén, 80 márka perköltséget kelleti Jula bán részére fizetnie.7) Itt tehát egy hatalmas családdal állunk szemközt, melynek egy korábban élő tagja bán volt s valószínű, hogy nagyobb család volt, melynek itt kiterjedt birtokai voltak, melyhez, mint p Fejér III. 2. 238. — 2) Fejér VII. 2. 89. — 3) Turul VII. 127. — 4) Magy. Nemz. az Árp- II. 76. és 639. — R) Fejér IX. II. 49. és 55. — 9j Fejér V. 3. 448 — ") Árpád Okt XI. 225.
