Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATARDÚLÁSIG. 245 koronázott Béla részére eljegyezte s magával hozva Magyarországba s az egybekelés után ezt is megkoronáztatta. E frigy csak két évig tartott s Béla .elűzte Máriát. Ez eseményen a magyar püspöki kar igen megbotránkozott s maga a pécsi püspök, ki csak az imént szabadult meg kellemetlenségeitől, 1223-ban a többi püspökökkel együtt aláírta ama levelet, melyet ez ügyben a pápához intéztek (Koller II. 53.) s melyben fölkérik, hogy ez ügy kiegyenlítésében járjon el, nehogy az alattvalók, kiknek fölebbvalóik példáján kell okulniok, hasonló -veszedelem által megrontassanak. E levélből látható, hogy a beavatkozás indoka tisztán erkölcsi kérdés, mely lehetővé tette a hierarchis- musnak a világi hatalom fölé való emelkedését. Nem kell egyébként gondolni, hogy e kor embere érezte volna ama nyűgöt, mely az erkölcsi czél örvével a társadalmi élet kérdéseire nehezült, mert már kevés időre eme lefolyt esemény után Bertalan püspököt, mint András király megbízottját találjuk egy fölötte fontos családi ügyben, t. i. Jolánta leányának Arragonia királya, Jakabbal való egybekelését illetőleg, melyben az erkölcsi czél a pápa részéről kevésbé vétetett figyelembe. Bertalan püspök ez ügyben négyszer utazott Árragóniába. A kérdés ugyanis egy kissé bonyolult volt, mert Jakab előbb (tán 1229 körül) Alphons Castilia királyának leányát vette el, mely házasságot azonban IX. Gergely pápa, a közelrokonsági viszony iránti tekintetből, fölbontotta János, sabinai püspök kiküldötte által, bár e házasságot maga Gergely pápa közvetítette és Eleonora fivére, Ferdinánd, mindent elkövetett, hogy Jakabnak Jolántával való házasságát megakadályozza és őt Eleonórával kibékítse. (Marianna de rebus Hispanicis XII. 16.) Hasonlókép ellene szegült e házasságnak Yidauria Egyed leánya, Terézia, kivel Jakab néhány évig szerelmi viszonyban élt, mely összeköttetésből két gyermek származott s Terézia Jakab királyt nyilván hitsze- géssel vádolta s mint királyné, a trónra tartott igényt, magánál IX. Gergely pápánál vádolván be Jakab királyt. (Gomes Lib. 10.) Bertalannak tehát nem csekély föladata volt minden akadályt legyőznie. Mikor 1234-ben a püspök Berald comes kíséretében Magyarországból Barcellónába érkezett, első kérdés a hozományról folyt, mely szerént Jolánta 12-ezer márka ezüstöt, mint anyja, Antisiodor Péter konstantinápolyi császár leánya utáni örökségét, továbbá 200 aranyat kapott, mely- lyel az ausztriai herczeg tartozott; további hozományt képezett egy flan- driai birtok, néhány város Galliában, melyeket Jolánta ős-szülei után örökölt, úgy Burgundiában lévő birtoka, mint apja utáni öröksége és Magyar- országban lévő birtokok, melyek Jolántának saját birtokai voltak, ezekhez járult, az akkori írók szerónt, Jolánta lelki fönkeltsége, melylyel korának minden nőjét fölülmúlta (universas sui temporis foeminas superabat). Jolánta hozományát atyja okmányilag biztosította. Az eredeti oklevelet a barcellóniai levéltárban őrzik. II. András a hozomány biztosítására az ország harminczad jövedelmét kötötte le.
