Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
242 SZENT ISTVÁNTÓL melyet Bertalan pécsi püspök, ki a püspöki székben Kalánt követte, 1225-ben alapított a ma Ja k ab-h egy ne k nevezett hegyen, Ürögh fölött (in monte supra Urogh). E szerzet gyorsan terjedt el az országban s köz- kedveltségiivé vált annyira, hogy Pázmány Péter szerént, ki az 1626-iki zsinatról írt műve végén fölszámítja a magyarországi pálosok szerzetét, 21 vicariatusuk és 48 prioratusuk volt. Magában e megyében, a jakabhegyi törzs-szerzeten kívül, melyet a pálosok rövid idő múlva elhagytak, a következő monostorokról van tudomásunk, melyeket' mind a XIII. században alapítottak: A baj esi monostort 1250—1260 közötti időben a /íán-nemzetségbeli Siklóssy Gyula fia: Miklós alapította saját területén, a harsányi hegyláncz északi ofclalán, Nagy-Tótfalú mögött. Mintegy negyven évvel később alapította Ováry Konrád a pálosok részére a szent-lászlói monostort, Olasz, Hásságy és Hidor között. (Fejér VII. 5. 533.) A pálosok kőszegi monostorát valószínűleg a szekcsői Herczeg- család alapította, de a XI11. században nem történik említés róla. Hogy a pécsváiadi apátság más monostoroknak szülőanyjává vált volna idő folytán, ahhoz sok kétség 1er; de az megtörténhetett, hogy a monostor-alapítók az apátság birtokait megvevén, vagy elcserélvén, e birtokra monostort építettek. Mint benezés monostorról történik említés a bátai apátságról, melyet 1092-ben szent-László király alapított ; holott ez időben Bátaiö név alatt létezett helység, mely a pécsváradi apátság tulajdona volt és a bátai apátság helyével azonosnak látszik lenni. A benezések zebegéni monostorát 1278-ban említik először. (Zichy I. 40.) E monostor, úgy látszik, Mohács területén, a csatatértől északra feküdt. A benezéseké volt a Irinitási apátság is, melyet valószínűleg Siklóssy Gyula bán alapított s bizonyos, hogy az 1250—1260 körül már állott. Nem is kell említeni, hogy a benezések pécsi monostora ekkor már meg volt, bár róla csak a következő században tétetik említés. A eistercita szerzetnek Baranyavármegyében aligha volt monostora, hacsak a czikádori apátságot nem számítjuk ide, mely ez időben Baranyához látszik tartozni. Voltak e században ezeken kívül is monostorok, melyekről nem tudjuk, hogy mely szerzet bírta azokat. Ilyen a guechi (géezi-gétai) monostor, a mai Főherezeglaktól északkeletre, melynek emlékét már 1262-ből származó okmány őrzi. A mai Monostor községben is volt monostor, melyet 1227-ben Moys monostorának neveztek. (Wenczel VI. 441.) Ezt valószínűleg .hors alapította. Ezeken kívül a XIV. században már tüzetesen fölemlített monostorok legnagyobb valószínűséggel a XIII. században keletkeztek. Úgy látszik, hogy ez időben minden előkelőbb úr, ki csak tehette, alapított egyik-másik szerzetnek monostort, sőt az az eset is előfordul, hogy kisebb nemesek összefogva adtak léteit egynek, mint Titul- nál látjuk (Fejér IV. 3. 472.; VI. 1. 322.; VII. 2. 58. Wenczel VII. 113.) s azonkívül egy világi szerzet is volt 1235-ben, melyet I. Andrásnak
