Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
204 LELETSTATISZTIKA. küldötte. Köztük egy csuprot s egy füles korsót ÍR. N. 24 és 25/1885) ; több mint negyven darab edényt az ásók szétzúztak. Némely sírban hosszú nyakú cserépedényke is volt ; ezeket is szétzúzták. A jelentés következtében a m. n. muzeum ásatásra költséget küldött P.-Szt.-Erzsébetre, de az ásatás majdnem teljesen sikertelen volt. Csáky Zsigmond küldeményében a jelzett edényeken kívül voltak : a) egy kengyelvas, a lábalja négy- szögű és füle is valószínűleg négyszögii lemez volt, b) egy zabla oldal- pálczái négyszögü gyűrűkkel, c) vaskés pengéje, hat apró vasdarab, 2 drb agyagedény hullámvonalas ékítéssel, 1 drb agyag edényfül, 1 drb agyag edénytöredék. R. N. 1/1888. A beküldött többi régiségeket mutatják a 109—111. számú rajzok, úgymint : 108. számú rajz 1. és 2. sz. Csekély kidomborodású kerek bronzlemezek. 3. sz. Szíjvég bronzból, elején a szíj befogadására két egymás felé forduló állatfejjel ; azontúl sima és csipkézett keretben öt hajlású leveles inda, külső rövid indahajtások és körben befelé hajló hegyes levelekkel. 4. sz. Áttört művű bronz pityke, öv díszítésére, sima keretben, egymásból kinövő két, kétfelé hajló levél négy szögecscsel ; két példány. 5. sz. Áttört bronz pityke két szögecscsel, alján két, kétfelé hajló levél és belőle kinövő hét más levéllel; két példány. 6. sz. Egyenes bronztag, középső karikás taggal, benne szegecs ; két ágán csipkézett szegély (övközépdísz). 7. sz. a) b) Áttört művű bronz gomb ; idoma kúpszerii, gömbszelvény idomú csúcscsal; oldalain ágakból és levelekből álló domborúlatok; három példány. 8. sz. Apró bronz pityke (övköténydísz) sima keretben két kétfelé ágazó levél, melyből fölül második levél indul ki, négy szögecscsel. 9. és 10. sz. Szíjvégek bronzból, egészben 7 drb volt a küldeményben, sima és befelé hullámos szélű keretben áttört művű díszítmény ; három gyűrű egy tagban. 11—14. sz. Csuklós övdíszítmények áttört művű nagyobb és vele csuklóban járó kisebb tagból ; a rajzok fölső és oldalnézetben mutatják ; volt 12 drb a küldeményben. A kisebb lemezen háromszög körül álló levelek domborodnak ki ; a nagyobb tagokon gyöngyözött keretben, a hossztengely irányában növényszárfélét látunk, melyből jobbra, balra, két sorban egy-egy gyürüdző levél indul ki. 15. sz. Szíjvig bronzból, nyelvidomú, fölülete sima. 16. sz. Bronzcsat karikája és tüskéje. 17. sz. Bronzcsat, a karika s a lemez egybe van öntve; e lemez nyelvidomú, fölülete sima s három szögecs van benne. 18. sz. Yasgyürü félgömbidomú bronz fejjel; a fejtag széle gyöngyözött. (Y. ö. Hampel i. m. 133. 134. lap, CXXXI. tábla.) Ugyané sírmezőről a Juhász-féle gyűjteménybe is kerültek sírleletek, melyeknek egy részét az Archaeologiai Értesítőben (U. f. 1896. XVI. k. 159. 175. 262. 263. 264. 1.) közölvén, tulajdonosuk azt állítja, hogy a szt.- erzsébeti telep két részre osztható ; egy része lakhelytelep s ez alatt bizonyára azokat a falazat-maradványokat érti, melyek közt a 51. számú rajzon közölt edény és egy bronz fibula kerültek elő (v. ö. római leletek) s melyekről Csáky Zsigmond mint fürdőkről emlékszik meg a község fölötti területen, Juhász szerént a község keleti részén; a másik része (Juhász
