Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
LELETST ATlSZTIK A. 195 Ugyancsak apácza-utczai római téglasírból származik : a) 1 drb 7 cm. átmérőjű bronz karika. Horváth Antal ajándéka. R. N. 298/1874; b) 2 drb 6 6 cm. hosszú bronz, csuklós kézíjj-fibula köröskörül ékítményekkel. Tűjük hiányzik. Horváth Antal ajándéka. R. N. 73/1869; c) Üveg karika, valószínűleg azonos az első helyen említett apácza-utezai sír üveg- karpereczével. Horváth Antal ajándéka. R. N. 247/1870. 34. A Ferencziek-utczájában a C. J. L. Vol. III. Suppl. Fase. III. 10287, 10295, 10296. számú sírtöredékek kerültek elő. 1870-ik évi márczius 11-én, a gázcsövek lerakásakor, a király-utezai „Hajó“-vendéglő előtt, római cseréptégla-sírt bontottak föl, melyet egészen szétromboltak. A sír 3' mélyen feküdt a fölszin alatt és közönséges római faltéglákból állott. Iránya északkelet-délnyugati volt. A sírban állítólag semmit se találtak. (Horváth Antal : Archaeologiai Értesítő. R. f. 1870. IH. k. 105. A kis-tér 3 ik számú házban találták a C. J. L. Vol. III. Suppl. Fase. III. 10290. számú sírkövet. (Jelenleg a m. n. múzeumban.) 1870. évi május hó 26-ikán a budai vámház közelében, egy kőbányában, 3 római sírra akadtak. A helyszínére sietett Horváth Antal a sírokat már szétrombolva találta, néhány bronz tárgyat azonban mégis sikerült megszereznie, melyeket a sírok egyikében leltek. E sírok keletelve voltak s mindhárom a puszta földbe, a talajt képező puha, fehér mészkőbe volt vágva. Az említett első keletelt sírban a hulla csontjai erősek voltak, a lelt tárgyak pedig a következők: 1 drb 6 cm. átmérőjű, nyílt, bronz sodronykarperecz, végein ellapítva és két-két beütött ponttal díszítve. Egy más, ehez hasonló karperecz. 1 drb, a két karpereezhez igen hasonló bronz sodronygyűrű. Átmérője 2'4 cm. ; lapított végeiből égjük hiányzik. 1 drb köralakúlag görbített, 5\3 cm. hosszú bronz sodrony-töredék, talán az előbbiekhez hasonló karperecz egy töredéke. A másik sír is keletelve volt, de ebben a csontok sokkal gyengébbek voltak s nem is találtak ebben semmit. A síroknál tégla-, vagy kőfödél nem volt alkalmazva. E kőbányában már előbb is akadtak a most mondottaktól IVa ölnyire hasonló sírokra, (Horváth Antal : Archaeologiai Értesítő. R. f. 1870. III. k. 188. 1.) E sírmellékleteket Piacsek Károly a m. n. múzeumnak ajándékozván, azokhoz még ugyané sírokból származó, törött nyakú iiveg- palaczkot, 1 drb letört fülű, sárga mázas és mázas részein pontozott agyagbögrét s egy Jul. Val. Constantius-féle rézérmet (FEL TEMP REPARA- TIO) csatolt. A múzeumi jegyzőkönyv szerént csak két sír volt keletelve, a harmadik ezekkel keresztben állott, R. N. 185/1870. A jezsuiták kollégiumának alapozása alkalmával 1770-ben egy, festményekkel díszített sírboltban ember- és lófej találtatott a többi csontok társaságában. Chorographiis celebrium Hungáriáé urbium Artie. Quinque- Ecclesiae edit. Cassov. anni 1770. Szalágyi i. m. Lib. IV. p. 263. Domborműves sarkophág négy darab töredéke (leírását 1. 139. lapon). Találták a pécsi szellőkben lévő Arany-hegyen. ia*
