Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
LELE I STATISZTIKA. 185 e tumulust, valamint a többi egy részét a kincskeresők már régebben földúlták és kifosztották. A 6-ik halmot szintén loldúlt állapotban találták. Már csekély mélységben hevertek vastag peremű s vörösre égett urnáknak töredékei, de sírmelléklet már nem volt a halomban. A 7-ik halomban egy, ugyanolyan alacsony talpon nyugvó, kettős fülű amphora állott, minőt már a második halomban is találtak. Ez amphora tele volt calcinált csontokkal s öblös részére két halavány téglaszínű agyagon vízszintesen körülfutó két széles, sötétbarna szinii szalagot föstöttek, alsó felét pedig sűrűén egymás mellett alkalmazott függélyes apró vonal mélyítése díszíti. Utólagosan ugyanezen díszítést észlelte Wosinszky a többi kettősfülü amphorán is. E nagy edény körül még több vörös agyagit s igen vékony falazatú apró edényke is állott, ezek azonban szétmállottak. A 8-ik halomban 82 cm. mélyen akadtak az egyenesen álló, kettősfülü amphorának nyakára. Már itt is találtak széndarabokat s calcinált csontokat. A nagy urna tövében egy, szürke agyagból készült s befelé kanyarodó peremű tál, valamint egy másik iszapolt agyagit, vékony falazatú s törésrészén koromfekete edényke állott, ez utóbbi azonban egészen szét- mállott. A nagy urnában egy picziny edénykének töredékei s egy bronzból készült, késő római kori fibula feküdt. Az edénycsoport egy nagy rakás szén és calcinált csontrétegen állott, melyben egy rozsdás vasdarabot is leltek. A tumulusnak egy másik sarkában, külön szénfészekben, ismét egy kettős fülű amphora s tövében irisált üvegnek apró darabkái, a szén közült pedig nagy mennyiségű calcinált csontok találtattak. Az edényeket Wosinszky törött és repedezett állapotban vitte haza magával, hogy utólagosan összeállítsa azokat, de egyetlen példányt se sikerült neki összeállítani. (Archaeologiai Értesítő. U. f. 18Í12. XII. 411—413. Alsó-Minilszent (1. Mindszent). fíuán (Antiana). A „Szőllős“-hegy északi lejtőjén kiásott alapfalakat, urnákat, faragott 1'öliratos köveket és Quudriburgium névvel ellátott követ (valószínűleg bélyeges téglát) említ Csaplovics, i. in. 258. 1. Nyugatra a helyiségtől van egy régi gótli kastély (?) ily fölirással : „Quadriburgium“. Fényes i. m. Bronz edény fogantyú töredéke bélyeggel (62. számú rajz). Hossza 84), szélessége 5’7 cm. Üvegpohár (72. számú rajz, 2-ik sz.) Juhász-féle gyűjtemény. Bélyeges téglák: 1. QVADRIBVR ANA hossznégyszögalakú téglán, melynek végéből egy darab letört. A bélyeg hossza 12*2, szélessége l-8, a tégla hossza 33‘5, szélessége 27, vastagsága 6‘5 cm. Purmann Károly ajándéka. R. N. 122/1888. 2. QVADRIBVR. C. J. L. Vol. HL 3799 b) Rajzát 1. Koller (i. m. Tab. XIV. fig. 11.) Elenchus: Baán és Baranya- vár között. Banuiya-Jcnő (1. Jenő). Banxny&vár. Négyszögletes castrum, körülvéve sánczokkal. (Römer jegyzetei 35, 95. 1.) Ugyané romokat említi Szalágyi (i. m. Lib. IV. p.
