Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
LELETS ATISZT1K. \. 173 3. Bronz tokos véső, füle letört, éle félköralakba kihajlik. Hossza 15, szélessége 6 cm. Narancsik Lajos battinai lakos ajándéka, Schwerer János közvetítésével. R. N. 39/1884. 4. Égetett agyagedény. Magassága 12, átmérője 10 cm. Hegyessy Ferencz, bezdáni gyógyszerész ajándéka, Schwerer János közvetítésével. R. N. 68/1884. 5. Égetett agyagedény, fölső részén csonka. Magassága 17, szélessége 15 cm.; benne egy kis bronz sodronytekercs-töredék. 35 drb égetett agyagedény-töredék. 1 drb égetett agyagtál, két oldalán apró bütyökkel. Átmérője 21, magassága 6 cm. 1 drb égetett agyagtál, két oldalán bütyökkel és behajló peremmel. Átmérője 25, magassága 8 cm. 1 drb égetett csonttöredék. Schwerer .János ajándáka. R. X. 89/1885. 6. Égetett agyaggyöngy. Átmérője 2 cm. Ugyanannak ajándéka. R. N. 105/1885. 7. Csiszolt kőék. Hossza 5'5, szélessége az élnél 4-4 cm. Kovácsics János ajándéka. R. N. 29/1887. 8. Ugyanaz két darabból összeragasztva. Hossza 14, szélessége 5'2 cm. (Találták a szőllőkben.) Schwerer János ajándéka. R. N. 77/1887. 9. Égetett agyagkúp, tölcséralakú, belül üres. Magassága 35, alsó átmérője 18, fölső átmérője 3 cm. Schwerer Jánostól. R. N. 89/1885. Dirián. Egy bronzöntőműhely maradványaiból 1 db. tokos véső élrészlete és 9 db. bronzsarló került a m. n. múzeumba. Ez utóbbiak közül három darabnak pengéjéből a csucsrészlet letört ; valamennyi nyeles formájú s nyelén diszitett. R. N. 56/1896. Bélivé. Az uradalomhoz tartozó Lak mellett lévő posvány kiszárítása alkalmával találtak egy nagyobb agyagedényt, melyet most sodronynyal körülfonva, a m. n. muzeum érem- és régiségosztálya őriz. R. N. 40/1896. Boda. Gömbkétszög alakú, kinagyolt, de el nem készített, kétélű gránit csákány. Juhász-féle gyűjtemény. Bozsok. Bronz öntőmű hely-maradványok. Az e leletből származó tárgyakat Schapringer Zsigmond vette meg 1882-ben és olyan állapotban, a mint kapta, a m. n. muzeum érem- és régiségosztályának ajándékozta. Egészben 201 drb bronzrégiség van a leletben, azonban nem bizonyos, hogy az az egész tényleges leletet képezi-e. Jellemzőbb formáit ismertette dr. Hampel dózsef az Arch. Ért. U. f. 1882. évi II. kötetének 299—305. lapjain három rajztábla kíséretében, melyeket a 39—11 lapokon mi is ismételtünk. Ugyanő c táblákhoz következő magyarázó szöveget fűzi : Hogy öntőmühely maradványaival van dolgunk, arra utalnak a bronzrögök (I. tábla, 19. sz. rajz, 29, 30, 32—34.), az üntőnyilásból származó öntőpöczög (u. o. 31.), arra a sok csonka fegyver, szerszám, ékszer (u. o. 1 —24, 26, 27, II. tábla 18. sz. rajz 4—9, III. tábla 20. sz. rajz 3, 4, 13—15, IV. tábla 21. számú rajz 1—16 stb.), mely egytől egyig beolvasztásra szánt bronz-anyag. A leletben uralkodók a szerszámok és ékszerek, fegyver csak kevés van, ép példány egy sincs. A szerszámok közt képviselve van a vésők legegyszerűbb idoma (I. tábla, 19. sz. rajz, 25), mely a kő- és rézformákhoz legközelebb áll. A véső széles és lapos, egyik oldala egészen
