Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
126 RÓMAI FOGLALÁS KORA. ezüst és bronz ékszer-töredék; ebből mutat egy jellemző karika-töredéket a 71-ik számú rajzunk. Hasonlók a viszonyok az üveg-ipar terén. Az alapok ennek kifejtésére sem hiányoztak nálunk. Színes üveggyöngyöket bennszülött lakosságunk is tudott már készíteni, mindazonáltal az edénygyártás a rómaiság előtt nem konstatálható. Az üvegedények nagy tömegéből azonban szintén ki kell választani a művésziebbeket s körülbelül csak a durvábbakban kereshetjük a belföldi termékeket. A 72-ik számú rajzunkon bemutatott darabok pécsi, baáni és batinai leletekből származnak. Legszebb közülük az első, pécsi palaczk, melyet ráforrasztott spirál zsinordísz ékít. Ennek alakja, talp- és nyilás-peremképzése is elárulja a nemesebb hagyományokat, a mellette álló baáni pohár, valamint az ezután következő kisebb kenőcs-tartók egészen közönséges tuezat- darabok. Készültek azonban üvegből bizonyos ékszerek is, különösen karpereczek, melyeket rendesen színes, sokszor tarkázott színben állítottak elő, továbbá gyöngyök, ékkőhamisítványok és surrogatumok, melyekben gyakran vésetet is találunk. Üvegkarpereczet ismerünk Szekcsőről kettőt, melyeket egy széthányt csontvázon találtak ; az egyik sötétkék, majdnem fekete, a másik mozaikszerüen elhelyezett, különféle nagyságú sárga, zöld, kékes és fehér hosszúkás pettyekkel van tarkázva, Pécsett, az apáeza-utczai sírok egyikében szintén leltek egyet. A fölsorolt iparágakon kívül nyomokat hagytak a megye területén a mozaikkészités, melynek maradványaival a kővágó-szőllősi sirka- mara és az egyik pécsi kanonokház építése alkalmával fölfedezett fürdő padlatán találkoztunk és Batináról is kerültek a m. n. múzeumba római biscuité alakú mozaik téglák. A kőfaragó-ipar virágzásáról tanúskodnak a nagy számban fönma- radt sírkövek, sírládák, mértföldkövek és architektonikus töredékek, melyeknek belföldi volta mellett nemcsak gyarló munkájuk, hanem a fölhasznált kő faj ok is tanúskodnak. Az e nemű pécsi emlékek legnagyobb része ugyanis pécsi homokkő s a márványrészletek is javarészt belföldi bánjaikból kerültek. A művészet magaslatáig emelkedő faragványokat megyénk területe ép oly kevéssé szolgáltat, mint hazánk bármely más területe. Egy- egy ügyesebb görög kőfaragó került ugyan megyénkbe is és bizonyára egy ilyennek köszönhetjük az összedarabolt pécsi sarkophág ügyesebb kézre valló, hellenisztikus domborműveit, valamint egy nagyobb bacchicus szobor töredékét, egy szőllőfürtöt tartó bal kezet (jobb és baloldali nézetét l. a 73. és 74. számú rajzon), mely jelenleg a Juhász-féle gyűjteményben őriztetik; azonban a megye területén előfordult faragványok java része 69. 71. 70.
