Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya őskora a magyarok bejöveteléig

NÉPVÁNDORLÁS KORA.

115

gony s a tenger szellője által lengetett fátyol (velum). Aphroditének már ez a fölfogása is aránylag késő kompoziczió s a hol így találjuk, rendesen a habok fölött lebegő delphin hátán ül ; velumát enyhe szellők lengetik s gyakran Ámorral enyeleg. ') Legkorábban a Kr. e. V-ik század második feléből származó vasakon fordul elő, de e kor a görög művészetnek már végét jelenti. Inkább a római — mondjuk inkább alexandriai — epocha kezdetén válik Aphrodite vizi istennővé, mikor is a delphin állandó attribútumává lesz. 2)

A Statuariusunk rendelkezésére álló tér azonban egy magas, keskeny oszlop aránylag keskeny talapzattal, nem volt alkalmas ennek az alacsony és széles kompozicziónak elhelyezésére. Neki magasabb és keskenyebb figura kellett, a Nereid-Aphroditétől pedig konvenezióból megválni nem akart. (Ë csoport, úgy látszik, állandó kedvencz ékítése a császárkori toposoknak. E féle csoportok ékítik a polgárdi ezüst tripost, a somodorit pedig Aphrodite-fejek.) Ennélfogva választotta a fürdőbe lépő Aphrodite típusát, mely nemcsak a térigényeknek felelt meg, hanem a császárkor mezítelen Aphroditéjének is.

Ennek a típusnak hires példánya a Praxiteles-féle knidosi Aphrodite, ez azonban a maga egyszerű nemességében sokkal keskenyebb alkotás, semhogy kielégíthette volna szobrászunk igényeit, épen azért a gondolatnál egyebet se vett át, hanem ahoz a csoporthoz fordult, melynek leghíresebb, bár nem legjobb, képviselője a milôi Venus.

Erről a sokfélekép átformált csoportról Furtwaengler mutatta ki,3) hogy alapját egy Skopastól származó alkotás képezte, mely leglényegesebb

i) 2 Furtwaengler: Collection Sabowroíí II. k. 23. Pl. LXXVI. Faustina Junior érmein

látjuk a velumot oly alkalmazásban, mint szobrunkon. (Kr. u. 141-ben halt meg.) Coh. II. 14. 15. V. ö. még Worlidge : Gems Nr. 22. 3) Furtwaengler : Meisterwerke der griechischen Plastik 512—519.

64.