Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
94 BARANYA FAUNÁJA. tartják. Fogoly (Perdix cinerea). A síkságot szereti. Egy része állandó, egy része vándor. Baranyában nagyon kevés van. Fúrj (Coturnix dacty- lisonans). Vándor madár, ápril végétól októberig tartózkodik nálunk. Leginkább a gabonavetésekben és réteken szeret fészkelni. Gyöngy-tyúlc (Numida meleagris). Hazája Afrika. Nálunk a baromfiak közt él. Páva (Pavo cristatus). Ivelet-Indiából származik. Mint díszállatot láthatni az udvarokon. Fáczán (Phasianus colehieus). Hazája Kelet-Azsia. Régen honos már Európában is. Baranyában Draskovich gróf tenyészteti sellyei uradalmában ; egyébként a drávamenti rezulában szabadon tenyész s meglehetősen elszaporodott. Mágocs vidékén, a közalapítványi uradalom erdeiben s Magyar-Egregy táján a püspöki erdőségekben fordul elő. A házi tyúk (Gallus domesticus) minden házban található, számtalan válfaja van, melyek az Észak-Indiában, Jáván, Szumátrán és Pliilippini szigeteken vadon élő hankiva tyúktól származnak. Gázlók (Grallae). Szalonkafélék (Scolopacideae). Erdei szalonka (Scolopax rusticola). Európa és Észak-Ázsia nedves erdeiben honos. Osz- szel délibb vidékekre vonul s márcziusban tér vissza északra. Átvonuláskor a Duna- és Dráva-menti erdőségekben nagy számmal található. A Mecsek-hegység nedves völgyeiben is gyakori. Különben szétszórtan megjelen a megye összes rezedáiban s úgy őszszel, mint tavaszszal pár hetet tölt nálunk. Néha itt is telel. Kis hekaszin (Gallinago gallinula). Átvonuló madár. Nagy sár-szalonka (G. major). Nagy hekaszin (G. scolo • pacin a). Szintén átvonulok. Küzdő snepf (Philomachus pugnax). Márczi- ustól őszig nálunk tartózkodik és nálunk költ. Fehér parti snepf (Calid- ris arenaria). Tavaszszal és őszszel látható. Törpe parti snepf (Tringa minuta). Csak elvétve kerül hozzánk. Hajlott csőrü parti snepf (T. subarquata). Valamivel gyakoribb. Pataki snepf (Actitis hypoleucus). Nádasainkban költ. Megfordul nálunk ezeken kívül a fekete snepf (To- tanus fuscus), vörös lábú snepf (T. calidris), pettyezett snepf (T. glaerola), a zöld lábú snepf (T. oehropus), a lotyó-snepf (Limosa aegocephala), kardesőrü snepf (Recurvirostra avocetta) és a gólya-snepf (R. autumnalis). — A gojzerok közül gyakori a kis gojzer (Numenius phaeopus) és nagy gojzer (N. arquatus). — Lilefélék (Charadrideae). Széki csér (Glareola pratinicola). Bibicz (Vanellus cristatus). A Duna és a Dráva mentén, nedves réteken és nádasokban közönséges. Arany lile (Charad- rius apricarius). Átvonuló. — Darufélék (Gruideae). A közönséges daru (Grus cinerea). A bellyei uradalom nádasaiban lőttek többet. — Guvat- félélc (Rallideae). Vízi guvat (Rallus aquticus). Gyakori. Költ is nálunk. Haris (Crex pratensis). A nedves réteket szereti. Nemcsak a vizvidéken található, Pécs környékén is gyakori. Pettyes vízi csibe (Porzana marmorata). Találkozik néhol. Az apró vízi csibe (P. minuta) szintén. — A vizityukfélélc (Gallimüideae) két faját ismerjük : a szárcsát (Tulica atra) és a vizi tyúkot (Gallinula chloropus). A mohácsi szigetben s a kopácsi nádasokban közönséges. — Gémek (Ardeideae.) E madár-családnak nyolez tagja szokott vizvidékünkön megfordulni : a szürke gém (Ardea cinerea),
