Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
74 BARANYA FLÓRÁJA. A fűzfélék (Iteoideae) rendjét a füzek (Salicineae) és a nyárfák (Populaceae) gazdag családjai képviselik. A fűzféléknek Baranyában tizenegy, a nyárfáknak öt faját ismerjük. Ezek a következők: sárfűz (Salix vitellina), törékeny, vagy csőregefűz (S. fragilis), jókori fűz (S. praecox), szomorú fűz (S. babylonica), hamvas fűz (S. cinerea), teknős fűz (S. in- eubacea), parti fűz (S. riparia), zsályafűz (S. aurita), kecske fűz (S. caprea), kötő fűz (S. viminalis) és a fehér fűz (S. alba). — A rezgő nyárfa (Populus tremula),, szőke nyárfa (P. canescens), ezüstös nyárfa (P. alba), fekete nyárfa (P. nigra) és a jegenye nyárfa (P. dilatota). A Duna és Dráva vidékén mértföldekre terjednek ki a füzesek. Az útak szélein pedig többszázados jegenyék díszlenek. A barkósok (Amentaceae) rendjéből nevezetesek a szilfafélék (Ulma- ceae), a melyekből négy faj él Baranyában : a sima szilfa (Ulmus campestris), kérges szilfa (U. suberosa), nyolcz himü szilfa (U. effusa) és a fehér szilfa (U. alba) A diófafélék (Juglandeae) családjából csak a pompás diófa (Juglans vegia) honos nálunk. A kupakosok (Cupulifereae) családjából a következőket soroljuk föl : a bükkfát (Fagus sylvatica), fehér gyertyánfát (Carpynus betulus), a szelíd gesztenyefát (C. vulgaris), mely nálunk a Mecsek keleti felében, különösen Pécs-bányatelep fölött s Pécs- várad és Yárkony vidékén tenyész. A tölgyek közül ismeretes a csertölgy (Quercus cerris), a kocsányos tölgy (Qu. pedunculata), a lcocsánytalan tölgy (Qu. sessiliflora). A mogyorófa (Corylus) két faja él nálunk : a közönséges mogyorófa (C. avellana) és a csöves mogyoró (C.tubulosa). Egyes helyeken előfordul a nyírfélék (Betulaceae) családjából a fehér (B. alba), a szőke (B. pubescens), fürtös (B. ovata) és a törpe nyirfa (B. nana) ; a közönséges egerfa (Almus glutinosa). A tobzosak (Coniferae) rendjéből a tenyésző tiszafa (Taxus boccata) él nálunk. A gyalogfenyőboróka (Juniperus communis), a napkeleti tujafa (Thuja occidentalis). A fenyőfélék (Pineae) közül: az erdei fenyő (Pynus sylvestris), jegenye-fenyő (P. abies), a vörös fenyő (P. larix) és a lucz fenyő (P. picea). Mind e fenyőfajok csak szórványosan fordulnak elő Baranyában. A Mecsek-hegység egyes helyein igen szépen díszlenek. Kertekben, parkokban, mint díszfát tenyésztik. A gégeviráguak (Aristolochiae) közül a legismertebb s legelterjedtebb faj nálunk a farkasalma, vagy gégevirág (Aristolochia glematitis). Májusban kezd virágzani s nyílik júliusig. A szőllőhegyekben és erdőségeinkben buján tenyész. Zöld leveleivel genyes sebeket gyógyítanak. A bozontkafélék (Ceratophileae) közül csak egy fajt ismerünk, ez a szarvas locsagaz, vizigesztenye, vagy a mint Baranyában nevezik, súlyom (Ceratophyllum demersum). A kopácsi és bellyei rétség vizeiben, valamint a drávamenti tavakban igen bőven tenyész. Három tővisü gyümölcsét főzve meg szokták enni. A kosbor félék (Orchideáé) rendjéből ismeretes a füles kosbor (Orchis marcula), a foltos- (O. maculata), a halvány- (O. palleus), a vitézkosbor (O. militaris), mocsári- (O. palustris) és a széles levelű kosbor (O. latifolia).
