Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
70 BARANYA FLÓRÁJA. a repkény (Hedera lielix). A somfélék (Corneae) családjából a húsos som (Cornus maskula) és a veresgyürüs somfa (C. sangvinea). Az ernyősök (Umbelliflorae) családjából a sárgarépa (I)aucus carota), a kerti paszternák (Pastinaca sativa), a kerti kapor (Anethum graveolens), az ánizs (Foeniculum vulgare), a büdös bürök (Conium moculatum), a közönséges petrezselyem (Apium petroselinum), a nagyszagu zeller (A. graveolens), konyha-kömény (Carum carvi) és a kerti coriander, vagy czigány- petrezselyem (Coriandrum sativum). A mérges ádáz (Aethusa eynapium). A fagyöngy félék (Lorantheae) rendjéből csak a fehér fagyöngy (Viscum album) ismeretes nálunk. Cser- és tölgyfákon élősködik. Bogyóiból főzik a madárenyvet. A fagyalfélék (Ligustrineae) rendjéből cserjésekben és mesgyékben található a veszszős fagyai (Ligustrum vulgare) és az orgonafa (Syringa vulgaris). A kőrisfának két neme él Baranyában : a büdös kőrisfa (Fraxinus excelsior) és a virágos kőrisfa (F. ornus). A buzérfélék (Rubiaceae) rendjéből a következő fajokat emlithetjük föl : a közönséges lonczot (Lonicera xylosteum). Erdőszéleken, mesgyékben nő. A közönséges fabodzát (Sambucus nigra) ; a kánya-bangitát (Viburnum opulus) és az ostormén-bangitát (V. lantana). A csillaglevelüek (Stellatae) fajából ismeretes a festő buzér (Rubia tinctorum). Keletről került hozánk ; festő növény. A csőviráguak (Tubiflorae) rendjéhez tartozik a nefelejts (Myosotis palustris). Nedves réteinken, csergedező patakok mentén buján tenyész. Orvosi ebnyelv (Cynoglossum officinale). Gyógyerejü növény. Fövényes száraz földben, uton-utfélen terem. A mezei kőmag (Lithospermum arvense) és a mezei atraczél (Anchusa officinalis) igen gyakori. A terjőke kigyószisz (Echium vulgare) a Mecsek mészköves talajában bőven terem. A csucsorfélék (Solanaceae) közül föl kell emlitenünk a török paprikát (Capsicum aunnum), a paradicsomot (Solanum lycoperscum) és a burgonyát (S. tuberosum). Mint csővirágu, igen közönséges Baranyában az ördög czérna (Lycium barbarum), mely sövényül szolgál s a hol egyszer gyökeret ver, kipusztíthatatlan. A bolondító csalmatag, vagy beléndek (Hyosciamus niger). A redőszirom, vagy maszlag (Datura stramonium). A maszlagos nadragulya (Atropa belladona). A három utóbbi igen mérges növény. Hegyi erdőkben, leginkább a vágásokban fordul elő. A redőszirom a mezőkön gyakori. Az ajakviráguak (Labiatiflorae) rendje ismét több nálunk is bőven előforduló fajt foglal magában. Ilyen a kerti zsálya (Salvia officinalis), a szagos rozmarin (Rozmarin officinalis), melyet a baranyai nép a ház ablakában cserépben tartogat. A borsos menta (Menta piperita) vadon terem s leveleit orvosszerül használják. A szagos levendula [(Levendula vera). A kakuk-démutka (Thymus serpyllum). Igen nevezetes és kiterjedt faj a méhíü, vagy czitromfü (Melissa officinalis) s az úgynevezett Mecsek-thea (Melissa melissofilum), mely Baranyára, különösen a Mecsek flórájára igen jellemző faj. Elrejtőzve él. Sürü, árnyas bokrok aljában
