Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
NÉPESSÉGI VISZONYOK, ■689 kereseti foglalkozásuk; a háztartásban foglalkozó nők száma pedig 1890- ben 76.057 lélekre rúgott. Az inproduktiv erő állott 14 éven aluli 14 éven fölüli Baranyában .... 8G.843 8.255 Pécsett................... 9.100 1.468 összesen 105.666 foglalkozás nélküli lélekből, közte 54.295 nő. S így az összes lakosságból 32'7o/o jut az inproduktiv s 67'3o/o a kereső erőre. A produktiv és inproduktiv erő arányát egymással összehasonlítva, Baranyában minden 2-05 termő erőre egy inproduktiv erő esik, vagy más szóval minden produktiv erőnek 0'5 foglalkozás nélküli erejét kell pótolni. A keresők a főbb foglalkozási csoportok szerént, az eltartottak nélkül a következő megoszlást mutatják : értelmiségi kereset P70, őstermelés 59-84, bányászat, ipar, forgalom 19'99, járadékosok 2‘48, napszámosok l4-95o/0. Baranyamegyében legerősebben vannak képviselve a keresők az őstermelésnél, Pécsett a bányászat, ipar és forgalomnál ; ezzel szemben azonban a napszámosok a keresőknek közel Vs-ét képezik. A napszámoskeresők a megyében az őstermelésnél, Pécsett a bányászat, ipar és forgalomnál vannak túlnyomó számban. A járadékosok legnagyobb részét a nők teszik. Az értelmiségi keresetnél Baranyában legnagyobb számot tüntetnek föl a tulajdonképeni értelmiségi keresők s utána közvetlen a bányászat, ipar és forgalomnál lévő értelmiség következik. Pécsett l'03°/0-al, míg a megye többi részében a mezőgazdasági értelmiség előbbre sorakozik. Szellemi műveltség. Az 1870 ik évben — Barrnyavármegye az irni- olvasni tudást véve alapul — szellemi műveltség tekintetében a megyék közt a 22-ik helyet foglalta el s túl a Dunán csak Somogy- és Zala- megyében volt több az irni-olvasni nem tudók száma, ekkor Baranyában 41'24°/o-al, az irni-olvasni tudók csak 42'00°/o-al szerepeltek, míg 16'76°/o a pusztán csak olvasni tudókra esett. Földes már az 1880-ik évi népszámlálási adatokra támaszkodva legkedvezőbb műveltségi viszonyokat'a Duna jobb partján talált, a mikor a 7-ik éven felüli népességből (számszerint 237,085) Baranyában : írni, olvasni tudott csak olvasni tudott sem Írni sem olvasni nem tudott férfi . . . 67-SOo/o . a-810/o 28'600/0 nő ... . 45‘27°/o 17-25°/o 37'48% Ez évben az analfabéták száma legnagyobb volt a pécsi és szent- lőrinczi járásban, legkevesebb a pécsváradi járásban, hol az irni-olvasni tudók az összes lakosságnak 55'6%-át tették. Az irni-olvasni tudók aránya az utolsó évtized alatt örvendetesen emelkedett, s első helyen állanak a nők, kiknél az irni-olvasni tudók aránya* 1890-ik évben 56'52%-ra szökött föl, a férfiaknál ez arány 72-2370-ot tett, tehát már közel 3/í-e tudott a férfiaknak irni-olvasni. Túl a Dunán azonban Baranyánál ma is csak Somogy és Zala megyék állanak hátrább az irni-olvasni tudók arányára nézve. 44
