Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
64 BARANYA FLÓRÁJA. A múlt és jelen kutatásainak meglévő eredményeit fölhasználva, a következő fajokat említjük föl, mint olyanokat, melyek megyénkben ismeretesek és otthonosok. A hüvelyesek (Leguminosae) rendjének pillangósak (Papilionaceae) családjából fölemlítjük a réti lóliei'ét (Trifolium pratensis), mely vadon tenyész réteinken, de vetik is. Úgy zölden, mint szárítva pompás takarmány. Igen gyakori a fehér lóhere is (T. repens). Útszéli árkokban, réteken terem. A közönséges mézkerep (Melilotus officinalis), hosszú nyelű sárga virágokkal szintén a réteken található. A kék csigacső, vagy luezerna (Medicago sativa). Igen tápláló takarmányfű. Vadon tenyész. A takarmány baltaczim (Hedysarum onobrychis), félméternyire is megnő; szárnyalt levelei vannak, szép vörös fürtökben virágzik. A gyengébb talajban is buján tenyész s mint kitűnő takarmányt Baranya összes uradalmaiban tenyésztik. A festő rekettye (Genista tinctoria) hegyeken nő, júniustól augusztusig virágzik. Nálunk közönséges. Virágai hashajtó, magvai hánytató erővel bírnak. A fehér ákácz (Robina pseudoacacia). Az uradalmakban szerszámfának nevelik. Igen gyorsan fejlődik. Az utak mentén mindenfelé találkozunk vele. A méhek nagyon szeretik a virágait. Iglicz, vagy gerlicze- tövis (Ononis spinosa). Száraz helyeken, mezőkön, különösen utak mellett gyakori. Nyár közepén nyílik; rózsaszínű virágait tövises ágain viseli. A lencse (Brvum lens), a közönséges borsó (Pisum vulgare) és a közönséges bab (Phaseolus vulgaris) a legkülönbözőbb fajokban fordul elő. Nagy mennyiségben nem termelik nálunk; csak kicsiben, a mennyi a háztartáshoz kell. A tavaszi vadlednek, vagy lcakuk-borsó (Orobus vernus), a gumós vad lednek (Lathyrus montanus) szintén említésre méltó. A rózsavirágualc (Rosaceae) rendjéhez, a csontmagvuak családjába (Amygdaleae) tartozik a mandolafa (A. communis). Az édes mandola a Mecsek környékén a szőlőhegyekben tenyész; a keserű mandola pedig az erdőszéleken, a Mecsek köves talajában mint vadfa fordul elő. A hanga mandolafa (A. nana) mint díszbokor a kertekben gyakori. Az őszi baraczkfa (Persica vulgaris) Perzsiából került hozzánk Európába. A szőlőhegyek valamikor tele voltak vele. A filloxeravész után, hogy a szőlőtőkét kivagdalták s a művelhető talajt felszántották, a baraczkfákat is kipusztitották. A nemesített franczia fajok gyümölcsös kertjeinkben nagyban tenyésznek s igen keresett finom ízű s szépen fejlett gyümölcsüket Pécsről nagy mennyiségben szállítják a budapesti és bécsi piaczra. A kajszin-baraczk (Prunus armeniaca) Epirusból származik. Némely évben túlságos bőven terem. Kertjeinkben gyakori. A közönséges szilva fa (Prunus domestika) keletről került Olaszországba s innen hozzánk is eljutott. A baranyai községek, különösen a Hegyháton bőven termelik ; de közép vagy belső Baranyában is gyakori. Több helyen pár hold kiterjedésű szilvásokkal találkozhatunk. Gyümölcsét befőzik, aszalják és pálinkaégetésre használják. A kökény (Prunus spinosa) legelőkön, sövényekben fordul elő. Baranyában kivagdossák kerítésnek. A cseresznyefa (Prunus cerasus). Leginkább a szőlőhegyekben található. A legszebb gyümölcsű
