Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 679 ben, nem engedély, hanem pusztán a hosszú időn át vásári jellegű ösz- szegyülekezés által megerősített gyakorlat alapján. Ilyen engedély és szabadalom nélküli vásárok tömeges keletkezése a XVIIL, még inkább a jelen század elejére esik, amikor különösen az u. n. bucsúvásárok keltek életre. A vásárok szaporodásával karöltve járt a vásárokon mindinkább lábra kapott visszaélések sorozata s a vásárjog engedélyezéséhez kötött föltételeknek be nem tartása, minek indító oka a minél nagyobb jövedelem elérése volt. A pécsi iparosok már 1814-ben panaszt emeltek Baranyavármegye közgyűlési jegyzőkönyve szerént, hogy állat- és kirakodóvásárok az engedély ellenére külön napon tartatnak s az iparosoknak csak másnap szabad árúczikkel kirakódni, mikor a vásározó közönségnek nagy része eltávozott a vásárról. A vásárok nagy száma ellen megyénkben épen a legközvetlenebbül érdekeltek részéről már 4 évtizeddel ezelőtt merült föl panasz ; a vásárok rendezése azonban a pécsi iparkamara többszöri sürgető fölterjesztésére csak két év előtt lett foganatba véve, midőn a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium körrendeleté értelmében minden nem királyi szabadalmi levélen, vagy engedélyen alapuló vásár megyénkben is be lett szüntetve. Az említett miniszteri rendelet folytán kiadott, törzskönyvileg nyilvántartott, országos (kirakó- s marha-) és hetivásárok hivatalos jegyzéke szerint Baranyában van jelenleg : 36 községnek 120 országos-, 22 községnek 31 heti- és 4 községnek 8 kizárólagos állatvásárja. Legtöbb országos vásárja van (5) Mohács, Német-Bóly, Siklós és Sellye községeknek. Pécs városnak 4 országos-, 2 kizárólagos állat- és 2 hetivásárja van. Vásárjaink közül legjelentősebbek az országos- és kizárólagos állatvásárok s ezek között kiváltképen a pécsi, mohácsi, pécsváradi, sellyei, vaiszlói, siklósi, dárdai vásár. Kereskedelmi és iparkamara. A pécsi kereskedelmi és iparkamara keletkezésének történetét maga e kamara jelenlegi titkárja, dr. Záray Károly, ki a kamara megalakítása körül a legbuzgóbb tevékenységet fejtette ki, következőleg adja elő : A pécsi kereskedelmi és iparkamara területét képező Pécs szab. kir. város, úgy Baranya-, Somogy- és Tolnamegye 1881-ig a soproni kamara területéhez tartozott. Az 1879-ben Pécsett alakult kereskedelmi és ipartársulat mindjárt alakulása után olyan élénk s nagy körre kiterjedő tevékenységet fejtett ki, hogy Pécsett és vidékén sok tekintetben pótolta a kereskedelmi és iparkamarát, mely intézménynek itt addig alig nyilvánult valami kihatása. E sajnálatos körülmény oka korántsem a soproni kamara vezető férfiaiban, hanem a kamarai kerület czélszerütlen kikerekítésében rejlett. A nyolczvanas évek előtt iparosaink, kereskedőink a
