Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
«70 KÖZGAZDASÁG. szükséges költség fedezését a Dunagőzhajózási társaság vállalta el, minek fejében a pálya kizárólagos üzlete és üzleti bevételei az átadás napjától számitva 45 éven át a társaság részére Ion átengedve, az államkormány pedig a pálya üzletének félévenkénti fölmondási jogát, illetve a vasútnak átvételét biztosította magának. 1870-ben a kormány a félévi fölmondási jogáról lemondott s az engedély 1858. decz. 1-től kezdőleg 90 évben állapíttatott meg. A mohács-pécsi vasút fővonalának hossza 55T65 km., a szárnyvona- laké~(ÜS2ög-Szabolcs, Üszög-Tárna) 13273 km. A fővonal összes építési költsége 7.122,726 frt, a szárnyvonalakra ebből 550,152 frt esik, vagyis a pálya kilométerenként 120,607 frt. Az egész pálya 1857-ben nyilt meg, azonban csak kőszénszállításra, teherszállításra 1858-ban s személyszállításra 1859-ik évben. A pécs-barcsi vasút az 1867. május 2-án szentesített engedély-okmány alapján épült. Ez okmány szerént az I. cs. kir. szabad. Dunagőzhajózási társaság, a darmstadti kereskedelmi és iparbank és Cramerklett Nürnbergből jogot nyertek egy Pécsről (Üszögről) Szigetváron át Barcsra a déli vaspályához csatlakozó vasút építésére. Az építést még az évben megkezdték s a vasútat 1868. évi május 6-án átadták a forgalomnak. A vasút hossza 677 km. s megyénkben Pécsen kívül csupán a budapest- pécsi vasattal közös két (Pellérd, Szent-Lőrincz) állomása van. Tényleges építési költsége 4.444,376 frt, kilométerenként 76,108 frt. Az engedély tartama 90 év s lejár 1958. május 3-án, mikor a vasút tulajdonjoga az államra tehermentesen átszáll. Az aJföld-ßumei vasút e szék-viliánji szárnyvonala, mely ma magyar államvasúti szárnyat képez, 1870. deczember 20-án nyilt meg. Építési hossza 44.229 km. ^ ^ e ' Budapest-pécsi vasút. Pécsnek Budapesttel való összeköttetésére irányuló törekvése, a „Magyar vasúti évkönyv“ 1878-iki évfolyamának adatai szerént, még 1867-ik évben merült föl ; a számos vasúti terv azonban nem került kivitelre. 1872-ik év elején Trefort Ágoston és Sina Simon báró vették föl újra a vasúti összeköttetés tervét s engedélyt nyertek egy Üszöghtől Pécsen át Budáig vezetendő gőzmozdonyu vasútvonalra. Ugyanekkor egy másik engedélyt is adtak ki, mely szerént Budát Mohácson át Eszékkel tervezték összekötni; a kormánynak pedig a képviselőházhoz 1873. évi február hóban benyújtott nagy vasúthálózatterve szerént Budának Vil- lánynyal való összeköttetését vették föl s e vonal Szellő állomásától lett volna Pécsre egy szárnyvonal kiépítve. Hét évig újra nem történt semmi a budapest-pécsi vasúti összeköttetés ügyében. 1879-ben Baranya- s Tolnavármegye, Pécs sz. kir. város küldöttsége sürgette a kormánynál a budapest pécs-fiumei irány kiépítését, behatóan indokolván annak közforgalmi fontosságát. A küldöttség a kormánynál kedvező fogadtatásra találván, az érdekeltség körében erélyes
