Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
62 ÉGHAJLATI VISZONYOK. május száraz szokott lenni ; míg ellenben júniusban és júliusban oly gyakoriak az esőzések, hogy gabnáink rozsdát kapnak s a takarmány rothadásnak indul a réteken. Legszárazabb február, melyben a csapadékok 35.2 mmt tesznek ki s legnedvesebb junius, melyben a csapadékok átlaga 94.3 mm. Az esőmennyiség az egyenlítőtől észak felé folytonosan apad, míg ellenben az esős napok száma egyaránt emelkedik. Á légkör abszolút nedvessége, vagyis a vizpárák mennyisége télen jóval kisebb, mint nyáron. Jelentékeny befolyást gyakorol a légkör nedvességére a vidék hőmérséklete s vizterülete. Baranyában, a megye keleti határán a Duna, délen a Dráva nagyban elősegítik a vizpárák képződését; különösen az árterületek, melyeknek a légkörrel érintkező felülete igen nagy. A szűkebb mederben folyó vizek, patakok, csatornák kevesebb befolyással vannak, minthogy a párolgási felületük kisebb. A jégesésekről emlékezve meg, csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy alig múlik el év, melyben Baranyát a jégverés elkerülné. A jégesés sok tekintetben a földterület geológiai alakulásától függ. A légáramlatok, a hegységek és völgyek alakulásai irányítják a jégesések útját. Vannak helyek, melyeket a jég teljesen elver s alig egy mértföldnyire e helyektől a jégverésnek nyoma se látszik. Baranyában a jégesések május hó második felétől jülius hó közepéig szoktak jelentkezni.
