Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 041 Az 1890. évi népszámlálás Baranyában házi- és népiparral foglalkozó 493 férfit és 111 nőt mutat ki ; nem vétetett azonban figyelembe ez alkalommal a fonó és szövő háziipar, melyről már Papanek egykorú író a múlt században azt állítja, hogy Baranyában annyira el volt terjedve, miszerint a leány a férjhezmenésre érdemetlennek tartatott; ki az orsókezelésben és a szövetnek különféle mintákkal való tarkításában a kellő ügyességet nem volt képes kifejteni. A fonó és szövő háziipar ma a többi háziipar közt a legelterjedtebb megyénkben, amire élénk világot vetnek az 1884. évi hivatalos háziipari fölvételnek a mai állapottal kevés különbséggel megegyező adatai, mei Püspök-bogádi szőttes. lyekhez képest a viszonyok, ha azóta pontos fölvétel nem eszközöltetett is, csak lényegesen javultak; alig van ma már a köznép közt család, a hegyháti és siklósi járásokban kiváltképen, melynél 1—2 rokka föltalálható nem volna s a vászonszövés otthonos nem lenne. A föntebb említett fölvétel alkalmával kender- és lenfonással és szövéssel foglalkozott háziiparilag Baranyában a családtagokkal együtt 5695 egyén, találtatott szövőszék 2024, rokka 743, s az évi termelés értéke pedig 22265 frtot képviselt. Gyapjúfonás és szövés képviselőinek száma pedig 572 nő volt, kik 286 szövőszéken és 146 rokkán évente 9150 fit értékű czikket termeltek. 41
