Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. A sörfőzés Baranyában közel több mint 200 éves. A múlt században Pécs városnak magának is volt sörfőzője, melyet eleinte házilag kezelt, később pedig bérbe adott. A jelen század 40-es éveiben még Trinitáson, Pécsváradon is volt sörfőző ; 1862-ben pedig nem kevesebb, mint 8 sörfőző mőködött megyénkben, melyek 15411 osztrák akó (körülbelül 8720 hektoliter) termelt sör után 15.679 frt 07 kr. adót fizettek. Az 1882-ik évben a siklósi sörfőző is még üzemben volt. 1893-ik évben 3 sebes forrású sört termelő sörfőző, 2 Pécsett, 1 Csokoládéban, melyek ugyanaz évben 31.825 hektóliter sört termeltek. E mennyiségből 30.600 hektl. esett a pécsi 2 sörgyárra. Sörtermelési adó fejében befolyt 1893-ik évben 60.122 frt 93 kr., az 1894-ik évben 85.721 frt 46 kr. Az adó-emelkedést a múlt évben Pécsett fölállított új sörgyár okozta, mely 300-ezer frt tőke befektetéssel 40.000 hektoliter sör termelőképességre való tekintettel a technika legújabb vívmányai fölhasználásával mintaszerűen van berendezve. A sörgyárban 1 drb 25 és 1 drb 17 lóerejü gőzgép működik. A munkások száma 30—35. Sport-söre rövid föntállása alatt is már piaczot hódított a déli tartományokban. A másik 2 nagy pécsi sörfőzőnk közül az egyik, a Scholz Antal és fía tulajdonát képező sörgyár régen a város tulajdonát képezte, melytől a jelenlegi czég 1853-ban vette meg s 1893-ban rendeztetett be gőzerőre. A sör-árpát Baranyából s a szomszédos dunántúli megyékből szerzi be, a komló beszerzésénél Csehországra van utalva, minthogy a megyénkben termelt komlót nagyban adják el. Munkásainak száma 30—40 közt váltakozik. Kitűnő sörgyártmányai túl a Dunán s Horvát-Szlavonország- ban találnak fogyasztásra. Harmadik pécsi nagy sörgyárunk az 50-es évek elején alapíttatott s jelenleg Hirschfeld S. czég tulajdona. E gyár 50-ezer hektoliter sör termelésére van berendezve, 6-féle minőségű sört gyárt, melyek piaczai : a Dunántúl, Bácska és Dráva köze és Bosznia. Munkások száma 50. Van a gyárnak jégkészítő-telepe is, hol egész nyáron át gyártják a jeget. Megyénk a föntálló 4 sörfőzővei, úgy az össztermelés mennyiségére, mint annak minőségére nézve, ma a legnagyobb termelő hazai megyék közé sorakozik. Szőllőink elpusztulása folytán mind nagyobb mérvben fokozódó sörfogyasztás versenyre ösztönzi sörgyárosainkat, hogy egyrészt termelőképességüket nagyobbítsák, másrészt a minél jobb minőségű sör előállítása kiváló gondoskodásuk tárgyát képezze s ez iparkodásukat megfelelő haszon is jutalmazza, mert évről-évre nagyobb mennyiségű sört hoznak forgalomba, mi kitűnik onnét is, hogy az 1891. évben befolyt 35.767 frt sörfogyasztási adó, 1894. évben 106.780 frt 86 krra emelkedett. Idegen sört csak Pécsre hoznak jobbára Kőbányáról és Pil- senből. Ez utóbbi sört a pécsi új sörgyárnak „á la pilseni“ csapolt sportsőre mindjobban kiszorítja. Szesz-iparunk csak kisiparilag s egyszerű lepároló-készülékekkel berendezett szeszfőzdékkel van képviselve. A pellérdi, görcsönyi, villányi é37
