Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
58 BARANYA GEOLÓGIÁJA. dr. Hoffmann, a trachidoleritekkel összehasonlít, elegyükben teljesen áthidalási tagokat képeznek a kőzetsorozat imént tekintett 2 végső osztálya közt. E kőzetek számos, de többnyire igen apró telér vagy tömzsszerű áttörést alkotnak, emellett a bazaltszerű csoport leghatalmasabb eruptív- tömegei által jelölt eruptiói centrumra nézve külső nagy övben fordulnak elő, mely csaknem az egész hegységen terül el, sőt még a fazekasboda- mórágyi gránit-tömzsben is jelentkeznek nehány parányi telérkében. 3. A Mecsekhegység eruptív-kőzeteinek harmadik csoportját ujabb- kori vulkáni trachitkőzetek alkotják, melyek a magyarországi nagy trachyt képlethez tartoznak, a neogen korszakban törtek ki. E kőzetek a hegység alkotásában csak alárendeltebb szerepet viselnek az előbbiekhez képest; csakis a Mecsekhegység északi szélén fordulnak elő, az előbbi vulkáni csoport kitörési központja közelében. A kitörések egy része az idősebb mediterrán korszakban történt. E kitörések igen savas, kvarcz-oligoklas-trachytot szolgáltattak, mely azonban csak klastikus tömegekben fordul elő, a nagy törési hasa- dékban, Magyar-Egregy és Váralja közt, hol néhány kúpot és telepszerű tömeget és részben világosan üledékes tuffafekveteket alkot az alsó mediterrán rétegek közt. Azonkívül ifjabb, kvarczmentes labradorit, amphibol, trachyt is fordul elő, mely az imént említett rétegeket már áthatolja; e kőzet csak Komló mellett található, hol nehány közel egymás mellett fekvő kúpot alkot. Végre mint Baranyamegye legfiatalabb vulkánikus kőzete említendő meg a kisebb bazalt-kitörés, a baán-battinai hegyvonulatban, mely a neogen-korszak vége felé tódult ki, azaz fiatalabb mediterrán rétegeket hatolt át.
