Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
606 KÖZGAZDASÁG. födélnéküli, homokfutó és zárt kocsikat kifogástalan munkával állítják elő, azonban minimumra szorítkozó polgári haszonnal. Egyéb közlekedési eszközöket, mint targonczát, taligát, túlnyomólag Mecsek-hegyvidéki lakósok háziiparilag készítenek s vásárokon árusítanak. Csónakok, dereglyék készítésével Mohácson s a dunamenti egyéb helyeken hajó-ácsok foglalkoznak, a helyi szükségletet kielégítő mennyiséget állítván csak elő. Faipar. Ipari termelési ágaink közt a múltra nézve faiparunk a legrégibb- iparok egyike. A szőllőművcléssel kapcsolatosan meghonosodott megyénkben a kádár-ipar. — Szt. Istvánnak sz. Benedek rendű apátság részére tett alapító-levélben bodnárok, esztergályosok, szekérgyártók emlittetnek. Megyénkben az itt található számos patak- s vizierő fölhasználása mellett már az előbbi századokban virágzott vízimalom berendezése a faipart kiváló mérvben foglalkoztatta. E kívül megyénkben, mint mező- gazdasággal, úgy ennek egyik ágával: a földmiveléssel a mocsarak fokozatos kiszárítása folytán mindjobban foglalkozó megyében a földművelés kezdetleges eszközeinek, mint fa-eke, fa-borona, melyek csak nem is olyan régen tűntek el, előállításával szintén a faipart foglalkoztatta. Erdőinknek a mainál sokkal nagyobb egykori terjedelme, a különféle czélokra fölhasználható számos fanemek már e század elején vizierővel hajtott fűrész- malmokat hozott létre. Fényes Elek a 30-as évekből említtet egy pécsi, a Tettye vize által hajtott fűrész-malmot. Haas többször idézett művében pedig egy igen jeles pécsi furnirgyárról emlékezik meg, melynek csakhamar való megszűnését a kellő tőke hiánya s a rossz üzletmenet okozta. Faiparunk jelenleg, néhány oly kiváló szakértelemmel szilárd bázisra alapított termelőképességre s az előállított áruk minősége tekintetében versenyképességre nézve a hazai legelső rangú hasonló vállalatok közé sorakozó telep által van képviselve, melyek az esetleges számbeli hiányt bőven pótolják. A közönséges faárúk, szelvényárúk gyártása terén az első helyet nemcsak megyénkben, hanem egy messze kiterjedt vidéken az „Engel Adolf és fiai gőzfürész és talajkoczka-gyára“ foglalja el, melynek alapítója s ez időtől kezdve minden későbbi tulajdonosa egyenként külön-külön kiváló érdemeket szerzett Magyarország faiparának fejlesztése érdekében ; megyénk fakereskedésének pedig a nyersenyag földolgozása által megalapítója s e vidékről való faexportunknak kitűnő eredménynyel első kezdeményezője volt s oroszlánrészese ma is, a minek elérésére a czég tagjai a faipar terén szerzett s az elődöktől mintegy átöröklött kiválú szakértelmüket latba vetve, kitartó buzgalommal fáradoztak s irodalmilag is közrehatottak. A faipar terén szerzett érdemek fölső helyen is elismerésre találtak s a czégtulajdonos és utódai „jánosi“ előnévvel magyar nemességet nyertek. A számtalan kitüntetés közül kiemelhető : a párizsi
