Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
604 KÖZGAZDASÁG. üzletet alapított. E gyár különösen 1876 óta, mikor a jelenlegi tulajdonos; vette át az üzletet, évenként fokozatosan annyira bővíttetett, hogy ma már 8—10-féle olyan iparágat egyesít magában, melyek nagy fogyasztó- góczpontokon, mint Budapest, ugyanannyi külön czég által űzetnek. Különleges gyártmányai : takaréktűzhelyek, fütőkályhák, kazánok, szivattyúk, légszesz-, viz- és gőzberendezések, zajtalan aczélredőnyök, telefon-berendezések, épületbádogos- és szerkovács-munkák, érczkoporsók, vashidak, tizedes-mérlegek s gazdasági gépek. A gyár villamvilágításra van berendezve s a 70 izzólámpát (egy 16 gyertyafény) tápláló dinamó-gép is a gyárban készült. A 12 lóerejü gőzgép által hajtott segédgépek : 3 esztergapad, 4 fúrógép, 1 csavarmetszőgép, 2 csiszológép, 1 körfűrész, 1 gőzfavágó, továbbá 1 gőzerő által hajtott fujtató-szerkezet 4 tűzre. Foglalkoztat 60—70 munkást, kik naponta 1 írttól 2 írtig keresnek. A 3 arany-érem és állami ezüst-éremmel kitüntetett gyártmányok főpiaczai a belföldön kívül főleg Szerbia és Bosznia. A bádogos-ipar terén a haladás egészséges, az ízlés finomodik s mind több változatos formákban nyilvánul. A közönséges bádog-edényekkel való házalás folytán pangásnak indulni kezdett bádogos-iparunk képviselői ez ipar üzemkörét is mindjobban kiterjesztették s igyekvő épület- és műbádogos-iparosaink — köztük 2 kiváló pécsi czég — ma már a legkényesebb igényeket is képes kielégíteni minőségben és formában ; állítanak elő új szerkezetű lemez-kályhákat, fürdőkészüléket fűtőkészülékkel és a nélkül, kifogástalan jégszekrényeket s a legkülönfélébb műbádogos- czikkeket. Bádogosaink száma 1882-ben 32 volt, jelenleg Pécsett 11, a megyében 34. A .kovács-ipar képviselőinek száma az utolsó évtizedben minden évben 25 iparüzővel való szaporodást tüntet föl s alig van már község, hol ez iparág, egy másikkal, legtöbbnyire a bognáriparral kapcsolatban ne űzetnék. A tisztán kovács-iparral foglalkozók száma Baranyában 744, az 1882. évhez képest a szaporodás több mint harmadfél száz s egyike jelenleg megyénkben a legelterjedtebb iparnak. E szaporodással azonban, melynek oka főleg a földmivelés intenzivebb üzóse folytán a kovács-javitó munkák növekedő aránya s közvetve a nagyobb dimenziókat öltő állattenyésztésztésre való figyelemmel a Pécsett időközönként rendeztetni szokott s fölötte látogatott lópatkolási tanfolyamokon szerzett képesítéssel a lóvasalások által fokozható jövedelem-szaporítás: nem áll arányban kovács iparosaink részéről szükségelt munkamennyisége, ami természetesen az egyes iparos föntartására szükséges költséget szállítja a minimumra s az iparosaink zömét általánosságban tengődésnek teszi ki. Szekerek, kocsik egész vasalása csak nagyobb városainkban levő kovácsiparosainknak jut osztályrészül, a nagy vidéken a gazdasági eszközök kisebbszerü és legtöbbször csak sürgős javításán kívül alig akad iparosainknak valami munkájuk, különösen ma, mikor közönségünk hozzá szokott minden iparág termékeiben való szükségletét a legközelebbi város vásárjain fedezni. A negyedszázaddal ezelőtt még hires volt pécsi szeg-
