Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya közgazdasága

KÖZGAZDASÁG.

597

tan való fejlődése következtében nem remélhető, hogy e litográf-kőbányát a sokszorosítás czéljaira kihasználják.

Ma alabástrom sem fordul már elő állítólag Baranyában ; tűzkő is csak csekély mennyiségben Szabaron, kigyla szórványosan és kis darabokban Bükkösdön, Szászváron.

Palakövek a kőszéntelepeken és Zobáktól az Egregyig húzódó völgy mentén találhatók — födéllapokra azonban nem alkalmasak.

Homokkő előfordul : a Mecseken Pécs város tulajdonát képező hidegkúti bányában (apró szemcsés, tömör anyag, durvább szobrászati művekre alkalmas), ugyancsak a város tulajdonát képező kantavári bányában mészszel kevert homokkő (likacsos), a pécsi káptalan budafai bányájában

A csarnótai kôbânÿa.

(szilárd, tömör anyag ; ebből készültek a pécsi székesegyházon lévő apostol szobrok ; maga a pécsi székesegyház s az előtte lévő 12 méter magas egy-egy kőből álló 2 pirámis-oszlop.) Tárkony község bányájábán (fehéres tömör-anyag) ; a pécsi káptalan kővágószőllősi bányájában (szürke-vörös, apró szemcsés) ; végül Pusztafalun és Szabolcson. Építkezéshez használtatni szokott meszes homokos köveket Baranyában sok helyen fejtenek.

Legjelesebb márványfajok : a pécs-tubesi (élénk vörös, fehér sávos), a pécs-királybányai (sötét-szürke, világos-szürke, eres), a pécs-hidegkúti (fekete, kovagos, csigafoltokkal), a pécs-kőliki (sötét-szürke, fehér és sárga eres) s pécs-kantavári, törmelékes palarétegek alatt előforduló intenzív fekete márvány, mely ment minden folttól, értől s könnyen földolgoz