Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA. «5 Pécs, Szászvár és Hidasd környékén, valamint Tolnamegyében Kurd, Nagy-Mányok és Szegzárd környékén szintén érdekes fossil-faunát szolgáltatnak a pontusi emelet rétegei. Negyed- és jelenkori lerakódások. A negyedkorbeli, vagyis diluviális lerakódások főleg löszből, csekély mérvben kavics-anyagból és homokból állanak. A kavics, melyben főleg a Mecsekhegység különféle kőzetei, valamint a quarcz görgetegei vannak képviselve, Pécs körül a téglavetőknél és az üszöghi erdőben találhatók. A diluviális homoklerakódások a Dráva völgyében vannak nagyobb elterjedésben képviselve, Marócsa-Bogdásától kezdve, kelet-délkeleti irányban körülbelül 3 kilométer szélességben egészen Rád és Tésenfa környékéig terjednek. A lősz hol homokos, hol márgás agyagos minőségben, mely különösen az egész dunántúli dombvidéken oly nagy elterjedéssel bír és helyenként hatalmas vastagságban, majdnem kizárólag rétegzés nélkül, azaz tömzs alakban, lepelként födi a harmad- és másodkorbeli képződményeket : Baranyamegyében szintén az egész dombvidéket fedi. A rendesen sárga színű lősz, mely kitűnő termőföldet szolgál, mélyebb fekveteiben, néha barnás-vörös, szívós agyaggá válik, melyben szórványosan úgynevezett babércz található. Mamuth-fogakat és csontvázakat a baranyamegyei löszben ismételten találtak. Koczián József, Baranyavármegye tiszti mérnöke az 1838-ik évben kiadott, kiváló szép és részletes topographiai térképen Szt.-Erzsébet környékén, megjelölte a „Jossilla, özönvizi elefánt-csontváz“ lelőhelyét. A beremendi csontbrekczia is említésre méltó. Pécs városa környékén, a „Sárkánykút“ közelében a diluviális löszben találtak csont- és fogmaradványokat, melyek 5 emlősfajt képviselnek. Úgymint ősi medve (Ursus spelacus), barlangi hyena (Hyaena spelaea), ősló (Equus adamiticus), ősbölény (Bos priscus) és ős rhinoceros (Rhinoceros tichorhinus). Ezek nagyobbrészt a magy. nemzeti múzeumban vannak elhelyezve; egy része pedig a bécsi múzeumba került. Szárazföldi csigák közt következők jellemzik a diluviális lőszkép- ződményt : Helix candidula, Pupa muscorum, Succinea oblonga. Az alluviális, vagyis jelenkorbeli képződmények, mint természetes, szintén nem hiányoznak Baranyamegye területén. A források, patakok és folyók által lerakódé mésztuffa-kavics, homok és iszap, valamint a futóhomok ide tartoznak. A legnagyobb forrás-lerakódás Pécsett, a Tettye forrás környékén van. A Tettye fensíkja és völgye, messze lefelé hatalmas mésztuffa lerakódásból áll, mely helyenként 10 méter vastagságban van feltárva. A Tettye vizének mésztartalma oly nagy, hogy egy év leforgása
