Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
576 KÖZGAZDASÁG. hold közbirtokossági erdő s 27.991 hold az egyházi testületek és személyek birtokában van. Állami és részvénytársulati erdő megyénkben nincsen. A véderdő-területből 114 hold jóváhagyott használati tervvel ellátott véderdő, 212 hold pedig tilalom alá van helyezve. Az erdősítések körül megyénkben egyes nagybirtokosok is kiváló tevékenységet fejtenek ki. 1893-ban az előirt erdősítéseken fölül nagy- birtokosaink által 661 k. holdnyi terület lett erdősítve. Egy birtokos ez évben 20-ezer drb ingyen-csemetét kapott az államtól, melylyel 7 k. holdat ültetett be 60%-os ültetési sikerrel. A jelzett évben erdősítendő volt megyénkben 2850 h. terület ; ebből erdősítve lett 2088 hold, erdősítetlen maradt 652 hold. A vágási fordákat, üzemterveket erdőbirtokosaink rendesen betartják; nagyobb uradalmaink erdőkezelése pedig épen mintaszerű. Ez s az erdősítések körül tapasztalt tevékenység mutatják, hogy biztos léptekkel haladunk erdőterületünk fokozatos növekedése s erdőgazdaságunk értékének gyorsabb emelkedése felé. Erdőrendészeti kihágás mind kevesebb fordul elő. 1893-ik évben 8 kihágási eset volt 2 tiltott legeltetés miatt, 3 erdősítés, 1 üzemterv beterjesztésének elmulasztása s 2 üzemtervtől való eltérés miatt. Nagyobb erdőégés 1893-ban fordult elő utoljára, mikor a pécsi püspökség erdejéből 24 k. hold égett le; ennek nagyrésze azonban Tolnamegyére esett. Erdészettel Baranyában 336 egyén foglalkozik ; ezek közt van 87 tiszt, 243 férfi-szolga és 6 napszámos. Az erdőgazdasági munkabérek megyénkben kielégítők. Fizetnek: nagy fa ledöntéséért vastagság szerént 40 krt—1 frtot, göcsökért darabonként 30—60 krt, vasúti talpfáért drbként 34—50 krt, 4 m3 hasábfáért 1 frt 40—1 frt 60. krt, 4 m3 botfáért 60—80 krt. Kocsifuvar a távolság szerént 2—5 frt a tuskó és 3—7 frt 4 m3 fa szállításáért. A nagyobb erdőterületeinket a birtokosok közt való megoszlás szerént a „Nagyobb uradalmak“ czímű fejezetben kimutattuk ; e helyütt még csupán Pécs szab. kir. város erdejét fogjuk a Pécsett 1894-ben megjelent „Emléklapok“ adatai alapján ismertetni. Pécs városnak a művelés alatti legnagyobb területét az erdő képezi, mely mintegy 4188 k. hold terjedelmű ; ebből erdő 4187 k. hold 85 □ öl, a többi területet 2 vadászház, gesztenyés (4 hold), honvéd lövőhely (16‘25), 2 legelő tisztás tér, vágások, utak és kőbányák foglalják el. Az erdő birtokkal összekötött vadászati jog árverés utján bérbe adatik. Úrbéri szolgalmakkal a városi erdő nincs terhelve ; a városi és bányatelepi lakosoknak azonban meg van engedve, téli időben hetenként kétszer, nyáron hetenként egyszer fejsze és fűrész használata nélkül vékonyabb galy- és hulladékfát gyűjteni. Uralkodó fanemek : a kocsántalan, a molyhos, a csertölgy, bükk és gyertyán; alárendeltebb: a barkócza, ihar- és juharfa, szil-, kőris-, hársfa, nyárfa, vadkörte, rekettye ; ritkább az almafa és fűz ; még ritkább a
