Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
556 KÖZGAZDASÁG. hold halászati terület egy szavazatra jogosít. Megállapították ama halnemeket, melyek védelemben részesülnek. Az általános tilalmi idő április 20-tól junius 15-ig terjed. Kimondatott egyszersmind az alapszabályokban, hogy az űzemterv rendelkezései, a mennyiben az 1888-ik évi XIX-ik t.-cz. intézkedésein túl nem terjednek, jóváhagyás után azonnal életbe lépnek ; ellenben a törvénytől eltérőleg megállapított szigorítások csakis a társulat tagjai által 1895-ik évi márczius 21-ke előtt már jogérvényesen megkötött leghosszabb lejáratú szerződés lejárta után lépnek hatályba. Az ez időpontok előtt lejárt bérleteket a halászati jogtulajdonos csakis az eddigi módon a leghosszabb időtartamú szerződés lejártáig adhatja újból haszonbérbe. E czélból kötelesek a jelenleg érvényben lévő szerződéseket a társulati tagok hiteles alakban Baranyavármegye alispánjának bemutatni, illetve a lejáratot igazolni. Fontos momentuma volt a halászati társulat alakuló közgyűlésének a jelen volt országos halászati főfölügyelő ama ajánlata, hogy ha az érdekeltség a mesterséges haltenyésztést óhajtaná meghonosítani, különféle halikrákat díjtalanul, a tenyésztés berendezéséhez szakértő munkásokat készséggel bocsát rendelkezésre. A halászati jogtulajdonosoknak a mesterséges haltenyésztés iránt tapasztalt meleg érdeklődése bízvást remélni engedi, hogy azzal megyénkben nemsokára találkozni fogunk. Megyénk alsó vidékén a legtöbb hal a duna- és dráva-melléki kiöntésekben és tavakban fordul elő. A legnagyobb mennyiségű hal a bellyei uradalomhoz tartozó kopácsi s a mohácsi szigeten lévő és a pécsi püspökség tulajdonát képező Riha-tóból kerül elő. A kiöntéses helyeket leginkább a ponty, durda, ezompó (czigányhal), kárász, csuka, süllő, harcsa, dévér és sok egyéb apró hal szokta fölkeresni. A Dunát és Drávát soha, vagy csak ritka esetben hagyja el a viza, keszeg és sőreg. A halászat megyénkben legsikeresebben a jégzajláskor történik, a mikor a halak a jég által téli búvóhelyükből kizavartatnak. A kiöntéses helyeken legkedvezőbb időpont a halászatra akkor szokott beállani, mikor a viz 2—3 hónapon át tartott magas állás után apadni kezd. A tulajdon- képeni rendszeres halászat csak a hűvösebb évszak beálltával kezdődik. Mohácson van egy nagy halászati bérlet, mely közel 200 halászt foglalkoztat. A bellyei főherczegi uradalom halászata a kopácsi tavi halászaton kívül, melyet saját kezelésben űznek, bérbe van adva. A bellyei uradalom halászatát az uradalom által szíves készséggel szolgáltatott adatok alapján az alábbiakban ismertetjük. A bellyei uradalomnak a Duna és Dráva árterében fekvő része körülbelül 80.000 hold területet foglal el. Századunk harminczas éveiben e területből mintegy 10.000 hold, mely az időben még Vörösmart, Csúza és H.-Szőllős községekkel közös tulajdont képezett, az úgynevezett albert- falui gát által, mely a vörösmarthi hegységnél kezdődve, Albertfalunál a régi Duna-parthoz csatlakozott, ármentesíttetett. E területen óriási volt az uradalom akkori halbősége, úgy, hogy szinte mesének tetszik, a mit az öregek arról még elmondani tudnak. A halak
