Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
48 BARANYA GEOLÓGIÁJA, Az ó-harmadkori rétegcsoportból egy sincs képviselve az egész megye területén. A harmadkon rétegek a szénbányászatra is nagy fontosságúak, mivel egyrészt Komló, Hidasd és Nagy-Mányok környékén lignit-telepeket tartalmaznak, másrészt pedig Pécs vidékén a széntelepeket tartalmazó alsó liasz rétegcsoport közvetlen fedőjét képezik, minélfogva a széntelepeknek nagyobb mélységben való feltárása czéljából mélyesztett aknák a szóban forgó rétegekben foganatosíttatnak nagyobbrészt. A neogen rétegcsoport Baranyamegyében csakis a mediterrán, szármáti és pontiisi emeletbe tartozó lerakódások által van képviselve. Kivéve a pontusi emeletet, mely különösen Pécs vidékén eddigelé nem ismert kifejlődéssel bír, a többi emelet közönséges jellegű s felismerésük nem jár semmi nehézséggel. A fiatalabb harmadkori lerakódások leginkább a Mecsekhegység körül jutnak napfényre, hol is köpenyként veszik körül a hegységet s csak itt-ott jutnak fel a hegygerinczre, hol ama hát fejlődött ki, mely a Mecsekhegység két tagját köti össze egymással. A baán-batinai hegyvonulat északi oldala hosszában szintén nagyobb elterjedésben lépnek fel a mediterrán-emelethez tartozó érdekes rétegek. A villány-siklósi hegység körül a harmadkori rétegek nem jutnak sehol napfényre és a megye dombvidékén, csak mélyebb árkokban találhatók feltárva a lősz-lepel alatt. 1. Mediterrán-emelet. A mediterrán-emelet két rétegsorozatra osztható Baranyamegyében és pedig az alsó és felső mediterránhoz tartozó képződményekre. A mediterrán alsó osztályához tartozó rétegek leginkább vannak elterjedve, különösen a Mecsek vizválsztásáig terjednek és annak észak- nyugati lejtőjét fedik. Orfű—Rákostól kezdve Mánfán, Budafán, Komlón át lehuzódnak Battyánra és így tovább Magyar-Egregyre, lionnét keleti irányban Hidasáig terjednek és így a Mecsekhegység délkeleti oldalára át, hol azonban csak alárendeltebb elterjedéssel bírnak. Pécsvárad és Szabolcs környékén legjobban vannak elterjedve ; Pécs környékén már hiányoznak. A mediterrán-emelet alsó rétegsorozatát durvább szemű homok, homokkő, kavics és lconglomerát-anyag jellemezi. Budafa környékén a homokkőrétegek hatalmas padokban fordulnak elő, hol kőbányákat s nyitottak. A pécsi székesegyház 4 tornyát budafai homokkőből építették. A székesegyház előtti monolithos obeliskhez szintén budafai homokkő szolgáltatta az anyagot. Míg a mediterrán-emelet fiatalabb rétegei sok jellemző tengeri kövületeket tartalmaznak, addig annak alsó osztálya nagyon ritka helyen tartalmaz fossilokat, úgy, hogy a mediterrán-emelet osztályozása jó részt csakis a települési viszonyok alapján volt foganatosítható. A konglomerátos rétegek főleg kvarcz-porphyr, kagylómész, fehér
