Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 523 termelése Pécs vidékén, hol igen szépen díszük, ritka tökélyre lett emelve, már kiviteli czikket is képez s évről-évre szaporodik nemesített franczia baraczkfáink száma. A franczia baraczk gyümölcs-termelést ritka szép példányokat termelve nagyban űzik a pécsi nagyobb szőllősgazdák és egy pár műkertész, utóbbiak közt a Nowotarsky A. és fia műkertész- czég, mely egyéb gyümölcsfajok termelésére is kiváló gondot fordít. A még nehány év előtt oly híres és igen kedvelt baranyai, pécsi szőllő ma már majdnem csak a helybeli fogyasztást kielégítő mennyiségben terem. Az 1885-iki budapesti kiállítás alkalmából megjelent „Baranyavár- megye bortermelési viszonyainak rövid leirása“ szerént a csemege- vagy asztali-szőllő a pécsi promontorium becses nevezetessége, hol a csemege- szőllőfajok nagyon el vannak terjedve. A legbővebben a spanyol és mus- katály fordul elő, mely mindkét faj igen finom zamatu és intenzív édességénél fogva már régi idő óta messze vidéken és a külföldön, főleg Németországban mint a délszaki első rangú csemege-szőllőkkel vetekedő faj ismeretes. Jobb években csak a pécsi vasúti állomáson 4—5000 írt értékű szőllőt adtak föl. Az 1894. évben forgalomba került 498 mmázsa szőllő 8270 frt értékben ; az 1893. évben 268 mm. szőllő. Szőllőink újra alkotásával fokozatosan a baranyai szőllő is mind nagyobb mennyiségben fog a piaczokon újra megjelenni. Nagyobb uradalmak. Az 50-es években a következő nagyobb uradalmaink voltak Gal- góczi szerént : a közel 15 négyszög mfdnyi bellyei uradalom, melyhez akkor 30 község, 9 puszta és nagyobb majorság tartozott ; a dárdai uradalom 28 egész és 1 rész birtoki helységgel, a siklósi uradalom 28 községgel, a szt.-lőrinczi uradalom 16 községgel és 4 pusztával, a német- bólyi uradalom 28 községgel, a ráczkozári 18, a pécsváradi uradalom 26 helységgel és Czindery László pellérdi uradalma. Ez uradalmak ma is föntállanak. Az alábbiakban adjuk nagyrószben maguktól az uradalmaktól beszerzett adatok alapján jelenlegi nagyobb uradalmainknak pontos leírását s hogy minden uradalom hű képében legyen bemutatva, közöljük e fejezetben nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az állatállományra és erdészetre vonatkozó adatokat is. IFrigyes fötaerczeg "hellyei uradalma. A bellyei uradalmat I. Lipót 1697-ben adományozta Savoy ai Jenő her- czegnek a törökök fölött nyert győzelem jutalmául, kinek birtokában az uradalom 1736-ig maradt. A nőtlen herczegnek ez évben bekövetkezett halála után az uradalom a koronára szállott vissza. 1784-ben Mária Krisztina, Albert főherczeg neje vásárolta meg. A főherczegi pár örökösök nélkül
