Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 517 IB o r t e r m elés. Baranyavármegyének egyik legrégibb és nagyterjeclelmü termelési ágát képezi a bortermelés, mely a filloxera pusztításáig fő jövedelmi forrás is volt. Baranyában már a rómaiak művelték a szőllőt, mit abból is lehet következtetni, hogy a Monostortól Sepséig és Bodolyáig elterülő hegy- lánczolatot az ott termett jeles borról „mons aureus“-nak nevezték. Az 1818-ban Pécs vidékén talált oltárkő Haas szerént szőllőfürtökkel van ékesítve, mi szintén arra mutat, hogy megyénk területén a rómaiak már a Il-ik században, vagy legalább nem sok idő múlva azután, midőn Probus 276 körül « Sirmium“ vidékét szőllővel ültette be, szőllőműveléssel foglalkoztak. Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak adomány-levelében 110 szőllőművest és 6 kádárt ajándékozott. Első királyunktól kezdve mai napig számos adatunk tanúskodik a baranyai borok jelességéről s a baranyai szőllőművesek szakképzettségéről. Haas szerónt 1338-ban a pécsváradi apátnak 3000 akó bora termett, melynek akója 10 dénárért kelt el; leghíresebb volt azonban már ekkor a pécsi bor, mely a Tiszán-túl is piaczot talált. Papanek, múlt században élt pécsi iró a következőleg emlékezik meg művében a baranyai bőrről: „A celebri vino famosae sunt possesio- nes hujus Ditionis Sepse, Villyán, Bodolya, cum ruben, tum alba magnam generositatem, calorem optimum praeseferunt conservabiliaque per multorum annorum decades sunt.“ Bayer szerént (Egy tekintet Baranyára. Tud. gyűjt. 1822.) csupán dézsmaborból a pécsváradi apát 24-ezer, a bellyei uradalom 20-ezer, a siklósi 12-ezer akót nyert középszámítással évenként. Fényes Elek szerént már a múlt században 50-ezer holdat meghaladta a szőllőterület Baranyában, az évi termelés pedig e század 3—4-ik tizedében évenként legalább is 1 millió akó volt. Kitűnő fajboraink már az 50-es években messze ismeretesek voltak külföldön; szőllőtermésünk- nek Trieszt, Grácz, Prága rendes és állandó piaczai voltak, fajboraink a tengeren túl is vevőre találtak. Galgóczi említi többször idézett művében, hogy Jalics A. J. és társa pesti kereskedő-czég 1846-ban egy borszállítmányt küldött Newyorkba, közte 1841-iki villányi bort is. A czímzett eltávozván Newyorkból, a borok visszajöttek s majd 5 évi vándorlás után, a legforróbb évszakokban a tengeren tett kétszeri út után a borok megjavultak ; legzamatosabb lett a villányi. Szőllőterületünk az orsz. m. kir. statisztikai hivatal kiadásában 1876- ban megjelent „Magyarország szőllőszeti statisztikája“ adatai alapján az 1853-iki kataszteri munkálatok szerént volt 33.886 kát. hold, a községek 1869-iki kimutatása szerént 3/.791 hold 93 Q öl, az 1877-iki kiigazítás szerént 37.736 hold 1037 Q öl, az 1881/82-ik évi kataszteri végleges kiigazítás szerént 44.628 kát. hold, közvetlen a filloxera-vész előtti időben 45.177 k. hold. A baranyai 357 község közül szőllőműveléssel nem foglalkozik 61 község.
