Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
506 KÖZGAZDASÁG. étellel, este főtt étel, bor vagy pálinka takaráskor. A pécsi járásban reggel szalonna, vagy túró és 6 deczi bor, ebédre leves, főzelék hússal, vagy tészta és 6 deczi bor, ozsonára túró, vagy vöröshagyma, vagy zöld paprika és 6 deczi bor, vacsorára főzelék hússal, vagy tészta és 6 deczi bor; gyermekek bort nem kapnak. Pécs város területén: reggel kenyér, túró, vagy tojás, ebédre húsleves hússal, ozsonára ugyanazt kapnak mit reggelire ; kaszáláskor és aratáskor naponként egy liter bor. Eves cselédek fizetése, beleszámítva minden járandóságot, átlagban a következő : fölügyeleti személyzeté (hajdú) 400 frt, csősz, határkerülő 300 frt, kocsis, béres, teliones 200 frt és lakás. A hegyháti járásban a konvenezió áll : 24 mérő gabona, 1 hold kukoricza-föld, 1li hold kert, V« hold rét, Vr hold kenderföld használata, 2 öl tűzifa, 1 marhára nyári legeltetés, szabad lakás, ezen kívül 24 frt készpénz; a gazda és kocsis másfél annyi konveneziót és bért kap, a kisbéresek 72, esetleg 8/4 kon- vencziót kapnak. A baranyavári járásban kap természetben és készpénzben a gazda 390 frtot, kocsis, béres 163 frtot ; a pécsváradi járásban természetben és készpénzben a gazda 400 frtot, kocsis és szekeres-béres 150 frtot, kisbéres 75 frtot, kanász 120 frtot és lakást ; a mohácsi járásban : gazda 300—350 frtot, kocsis és béres 150—180 frtot, pásztorok havonként 12 frtot, kisbéres rendesen 8 hóra 96 frtot; e járásban a gazda konvcncziója : 12 méterm. búza, szabad lakás, 4 öl fa, egy tehéntartás és 400 négyszög öl föld ; a kocsisé és béresé a tehéntartáson kívül ugyanennyi. A siklósi járásban a gazda kap konvonczióban és készpénzben _300 frtot, kocsis, béres 150—170 frtot, pásztorok 130 frtot. kisbéres 100 frtot. Az aratást leginkább pénzért, sok helyütt azonban részért is eszközük. Pénzbeli fizetnek kaszával való aratásért és minden hozzátartozó munkáért ellátás nélkül kát. holdanként 4 frt 50 krt, 5 frtot, ellátás mellett a mohácsi járásban a búza, vagy rozs learatásáért és összekötéséért 2 frt 50 krt. Villány vidékén aratógéppel való aratás után összekötéséi t kát. »^holdanként 2 frt 50 krt,j a behordásnál egy szekér fölrakásíért, egy szekérre 6 keresztet rakva, 8 krt fizetnek. Részért történt aratásnál az aratók díja természetben a 10-ik, jobb földeken a 11-ik, elvétve a 12 ik rész ellátás nélkül, helyenként ellátással. A szent-lőrinczi járásban az idegen aratók, az útiköltség megtérítése esetén, megfelelő hold rétet, vagy bük- könyös-zabot kötelesek letakarítani. Cséplésért szalma-elevátorral zsákszámra 10 kr., vagy mm.-ként őszieknél átlag 17—18 kr., tavasziaknál 15 kr. a bér. A szt.-lőrinczi járásban a részcséplésnél minden 100 mm.-ból 272—3 mm. szem, a hegyháti járásban 3—4°/o, a siklósi járásban a 20-ad rész illeti meg a vállalkozót, a pécsváradi és baranyavári járásban egy személy métermázsánként. 16 krt kap. Tengeri töréséért fizetnek egy ürmérték után, melynek súlya 40—50 klgr., csöves tengerinél 8 krt, aprószemü valódi cinquantinónál 12 krt, szárvágásért és kévékbe kötésért kát. holdanként 1 frt 80 krt—2 frtot. Egy kát, hald' tengeri, répa vagy burgonya első kapálás) díja'2 frtJ50 kr.—4 frt?
