Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
478 KÖZHASZNÚ INTÉZETEK. A megfigyelő-osztály nem rendszeres elmegyógyintézet, benne elmekórra gyanús, közveszélyes egyének figyeltetnek meg ama czélból, hogy az elmebaj konstatálása után rendszeres elmegyógyintézetbe szállíttassanak. A kórházi telek délnyugati sarkában siirii növényzet közt elrejtve áll a halottas ház. Benne egy nagyobb terem szolgál a halottak elhelyezésére s esetleg fölravatalozására. Ebből nyílik egy kisebb szoba : a bon- czoló-terem, a mely szükséges fölszerelésével el van látva. Végül a központi konyha-épületet kell fölemlítenünk, a melyben naponta 400—600 személy számára főznek, a mennyiben a napi beteglétszám 200—400 között váltakozik, ehhez járul száz és egynéhány sinylő és 80—90 árva-gyermek a Rudolfineumból, a kik szintén a kórházból étkeznek. Az épület északi részén külön bejárat vezet a mosó-konyhába, a mely gőz által hajtott mosó-, öblögető-, facsaró-géppel, főző-kádakkal jól el van látva, hogy pl. a téli hónapokban 400-ra fölszaporodó beteglétszám mellett, ugyanannyi ágyneműt és fehérneműt hozhasson tisztába. A mosókonyha mellett van a gőzgép, e mellett a gőz-desinfekcziói kamra ruha- nemüek fertőtlenítésére. A konyha-épület első emeletén, a konyha fölött van az irgalmas- nővérek ebédlője, a melyet ételfölvonógép köt össze a konyhával. Az ebédlő mellett van a szárító-kamra, a melyben a ruha a bebocsátott száraz gőzzel 20 perez alatt megszárítható. A szárító-teremben egy kéményes tűzhely is áll a vasaló-vasak hevítésére. A szárítóból nyilik a gőzmángorló, a melynek kezelése a lehető legegyszerűbb s egy cselédnél többet nem igényel. A konyha-épület mellett délre a kazánház áll, a melyben két kisebb kazán szünetel és tisztítható addig, a míg a nagyobb kazán működik és viszont. Dús mésztartalmú vizünk mellett nagy mértékben képződő kazánkő- lerakodás elkerülése végett Dervend-féle viztisztító-gép van fölállítva. Nemcsak a kórháznak, hanem a városnak is, figyelmet érdemlő nevezetessége a kórházi kápolna, a mely régente török mecset volt s jelenleg is teljes épségében áll fönt, a templommá történt átalakításokat leszámítva. Kétségtelen, hogy a törökök építették itt létök alatt s a mór építkezés minden jellegét magán hordja. Később a jezsuiták kolostorához tartozott, de ezek elüzetése után kórházi kápolnául használták s mint ilyen daczolt az idő viszontagságaival a múlt évig, a mikor a tető már annyira rozzant állapotba jutott, hogy a kupola megrongálásától kellett tartani. A város érthetetlen közönynyel viseltetett e műremek iránt s néhai Mayer Jozefa elhalálozása után az örökösök, dr. Erreth Lajos kórházi igazgató és Erreth János országgy. képviselő, elhunyt nagynénjük emlékére tett alapítványban 1000 irtot adományoztak a kórházi kápolna kifestésére. A kápolna megvizsgálásakor azonban újabb és újabb hiányok merültek föl, a melyek pótlása halasztást nem tűrt. Dr. Erreth Lajos bőkezűen eszközöltette a restauráltatást, a stilszerü kifestésen kívül, új, ónozott bádoggal bevont tetőt, keresztet, oltárt, díszes keramit-burkolatot,
