Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

474 KÖZHASZNÚ INTÉZETEK. a másik félórában már nem azt a levegőt szívja be, mint az előzőben, még az a megbecsülhetetlen előny is származik, hogy a külső, tiszta levegő megmelegítve s hőfokának megfelelő pára-tartalommal ellátva jut a kór­termekbe s nem a szoba szennyezett levegője lesz a kívánt hőmérsékre fölmelegítve. A folyosóra, valamint a parkra néző oldalon 2'60 méter magas, 1'20 méter széles ablakok vannak, a melyeknek fölső része emeltyüszerkezet segélyével akként nyitható ki, hogy a külső levegő a mennyezet felé áram­lik a szobába. A faltól fél méter egymástól egy méter távolságban van­nak a sodronybetétes vaságyak elrendezve, a melyekben a derékaljat lószőr-matraczok képezik, a beteg feje fehér áthuzatú tollvánkoson nyug­szik s lepedőbe varrt fehérszőrü pokróczczal takarózik. Úgy az ágyneműt, mint a beteg fehérneműjét minden héten tisztával cserélik ki. Mind­egyik ágy mellett egy-egy Thonet-szék és vasból készült éjjeli szekrény áll, a melynek fölszereléséhez egy porczellán köpő-csésze, egy ivó-pohár, a gyógyszer és a villamos csengetyü körtéje tartozik. A kórtermeket összekötő kisebb fütött folyosókon mindegyik terem számára külön, három kiborítható lavoirral ellátott mosdó-szekrény áll, a melyből a szennyvíz a szagtalanító syphonon s a levezető cső vön át a csatornába s innét jóval a kórház alatt elvonuló boltozott vadvizárokba jut. A csatornába lenyúló csövek fölött mindenütt syphonok vannak, s minden syphon még külön szellőző-csővel is bír, a mely megvédi a termeket attól, hogy még vihar alkalmával is, a mikor a légnyomás a csatornában magas fokra lép, a csatorna-lég a szobákba áramolva, annak levegőjét szennyezhesse. A sypho­nok ilyen berendezése eddigelé csak külföldi kórházakban található. A kór­termek berendezése mindenütt ilyen, csakhogy a míg a sebészeti kórtermek padlózatát Zsolnay-féle keramit lemez-burkolat képezi, a belgyógyászati termekben amerikai tölgyfa-padlózat van. Minden osztály el van látva ágynemű melegítésére szolgáló gáz-cataplasmával s egy gáz-theafőzővel is. Az egész kórháznak villamos világítása van, a mely nem lobog, nem melegít s égési termékeket, a melyek a terem levegőjét szennyezhetnék, nem termel. A főépület második emeletén a kép ugyanaz, csupán azzal a különb­séggel, hogy itt női betegek vannak elhelyezve s hogy az első emeleti két kisebb sebészeti kórteremnek megfelelőleg itt a műtőterem és a szer­tár nyert elhelyezést. A műtőterem berendezése páratlanul modern és fényes ; az e czélra rendelkezésre állott összeg mellett dr. Erretli Lajos bőkezűsége teremt­hette csak meg az orvosi tudomány eme kápolnáját, a melyhez hasonló még külföldön is csak elvétve található. A padozatot világos, szőnyegutánzatu, aczélkemény keramit-lapok födik, míg az oldalfalakat köröskörül másfél méter magasságban és az ablakpárkányt Zsolnay-féle hófehér majolika-lemezek burkolják. A falak többi része s a mennyezet fehér olajfestésüek. A terem nappali világos­ságát délre néző 4 méter széles s 2‘60 méter magas tükör üveg-ablakon

Next

/
Thumbnails
Contents