Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
ÉPÍTKEZÉS BARANYÁBAN. 469 szent László átkelését a Dráván, a tizenkét éves szent Margit zárdába vonulását és Kapistrán János tábori miséjét a nándorfejérvári diadal előtt látjuk a magyar származású szentek társaságában. A másik két kápolnába Lotz festett remek bibliai és legendái képeket, és pedig az Úr teste kápolnába, a hol egy Mátyáskori vörös márványoltár is látható, az oltári szentséggel kapcsolatos ó- és új-szövetségi alakokat és bibliai jeleneteket az Isten báránya elé vezetett magyar szentek képeivel, míg a Jézus szíve kápolnába Alacoque szent Margit apácza legendáját és ritka becsii bibliai képeket. Mindez azonban, a mit itt fölsoroltunk, igen halvány fogalmat nyújt a pompás alkotásról és általános magasztalás e műhöz nem méltó. Mind e mellett ide is leírjuk egy külföldi szaktudósnak, Schaefernek, a darm- stadti technikum műtörténelmi tanárának sorait, melylyel terjedelmes tanulmányait befejezi : „E székesegyház, Írja ő (Zeitschr. f. bild. Kunst. Leipzig, 1891.), technikailag tartóssága, a stilus tisztasága és monumentális szépségeire nézve a jelen kornak ausztria-magyarországi és azonkívüli alkotásaival büszkén versenyez ; bámulatos ép oly gazdag, mint Ízléses belső díszítményeivel pedig fölülmúlja. A kiváló tényezőknek összhangzó közreműködése, Írja még előbb, olyan épületet hozott itt létre, mely a maga nemében egészen sajátszerü, s technikai jelességeinél fogva, mint a román stíl törvényeinek művészi és eredeti alkalmazása által imponáló, egységes hatást tesz. Itt a művészek a monumentálizmusnak minden nagyságát és méltóságát megőrizték, s e mellett igen kellemesen hat a díszítmények dús özöne, mely az épület belsejét művésziesen tagolja. Itt a dóm belsejében a formák és színek jól megiatolt egyesítése által a művészi szépnek legfölső fokát érték el a művészek.“ Leírását pedig így végzi : „Képzeljük a müncheni udvari kápolna és a Bonifácz-bazilika belső pompáját a wormsi dómnál nem sokkal kisebb egyházra átvíve, s mind e művészi fényt és pompát a stilfejlettség, összhang és szépség legmagasabb fokára emelve : akkor van némi fogalmunk a pécsi dóm díszítményeinek fényéről.“ A pécsi székesegyház és főkép annak újjáépítése a közép- és új-koron is át elhozott egész a jelen korba ; pedig megyénk területén a székes- egyházon kívül még számos monumentális épület létezett már Árpádházi királyaink alatt. így pl. Pécsnek a székesegyház után alighanem a legrégibb fönálló épülete a Mindenszentek temploma, melynek alaprajza még világosan mutatja az Árpádkori építményt; a siklósi vár keletkezése is már a XIII. százévbe nyúlik vissza, s a jelenlegi épületek egy része is a XlV-ik, csinos, gótizlésü puszta-kápolnája pedig XV. százévi építmény. A romjaiban föntálló Márévár, alapfalairól ismeretes Kantavár stb. pedig több más szerte heverő rommal együtt élénken érezteti a speciális kutatás szükségét e terén. Mivel azonban Baranyavármegye monográfiájára ez alkalommal a nyomatási költségeket is alig áldozhatta, a szerkesztőnek épen arról a föladatáról kellett lemondania, a mi a történelmi monográfiák főczélja : specziális kutatások eredményeivel hozzájárulni Magyar
