Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA. 41 a 26-ik, 27-ik és 28-ik széntelepek, melyek pedig a vasas! bányákban ismeretesek. Nem szenved kétséget, hogy a kérdéses felső szénrétegek, valamint az alsó liasz felső osztályzata, mely Vasas vidékén a széntelepeket tartalmazó rétegcsoport fedőjét képezi, a Bányatelep környékén a harmadkor előtti időszakban elmosattak. A széntelepeket tartalmazó képződmény rétegei tehát legteljesebben Vasas vidékén vannak képviselve. Az ottani bányákban ngyanis a kérdéses rétegcsoport fedőjét képező Gryphaea-rétegtől kezdve a 3-ik számú széntelepig az egész rétegsorozat fel van tárva az 1-ső és 2-ik számú tárnából hajtott haránt vágatokban. A 2-ik számú aknában a szóbanforgó rétegcsoport felső rétegei egész a 22-ik számú, — az 1-ső számú aknában pedig az e széntelep alatt fekvő rétegek egész a 3-ik számú széntelepig vannak feltárva. Az említett harántvágatok hajtásánál nagy gondot fordítottak a rétegsorozat pontos megállapítására s az egyes rétegek kőzetminőségét és vastagságát feljegyezték. E rétegzési jegyzék igen érdekes képet nyújt ama természeti viszonyokról, melyek e rétegek képződési idejében a pécsi hegység területén uralkodtak és melyek folyvást majd homok, majd agyagképződést hoztak létre és számos ismétlésben a növények összehalmozódása oly nagy mértékben történt, hogy azokból többé- kevésbé vastag széntelepek keletkeztek. A legalsó Gryphaea-réteg, mely a széntelepeket tartalmazó rétegcsoport fedőjét képezi és a 3-ik számú széntelepek között 512 réteg van a vasasi bányákban kiképződve; ezek közt 174 réteg tiszta, vagy tisztátalan szénből áll. A rétegcsoport összes vastagsága 717 méter és a széntelepek vastagsága 52 „ A széntelepek összes vastagságának körülbelül csak a fele aknázható haszonnal, másik fele az egyes széntelepek csekély vastagságánál fogva, művelésre nem való. A széntartalmu rétegcsoport a Mecsekhegység északi részén is képviselve van. Kárász helységtől sokszor megszakadott vonulatban s nyugatkeleti irányban egészen Nagy-Mányokig nyúlik ; továbbá Komló község környékén szintén kisebb elterjedésü, széntartalmu alsó-liasz rétegcsoport volt konstatálható. Ez utóbbi két szónterület korántsem bir oly fontossággal, mint a Mecsekhegység déli oldalán 14 kilométer hosszúságban elterjedt szénrétegcsoport. Úgy a Kárász, Szászvár, Máza, Váralja és Nagymányok területén elvonuló széntartalmu rétegcsoport, mint még inkább a Komló határában mutatkozó kis szénterület a hatalmas és sokszoros vulkánikus kitörések következtében az üdvös szénbányászatra igen problematikussá válik. A széntelepeket tartalmazó rétegcsoportban számos növény- és állatmaradvány található, melyek olykor egyes rétegekben roppant nagy mennyiségben, olykor pedig ritkábban lépnek fel. A növényi maradványok közül Stur a következőket határozta meg ;
