Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
448 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Természetesen bevételeit fölemésztették a magas fizetések. Láng, Dalnoki, Dalnokiné, Balázsné Bognár Vilma, Gerecsné, mind nagynevű művészek és művésznők, a kik jól megfizettették magukat. A legszebb eredményt az említett igazgatók közül Arady Gerő érte el, a ki egymásután három sziniszezont töltött városunkban kitűnő erőkből szervezett társulatával. 1886-ban utána következett Mészáros, a ki teljesen tönkre tette a színészet tekintélyei Pécsett. Pénz nélkül, eladósodva jött Pécsre s a hitelezők annyira megtámadták a színház kasszáját, hogy képtelen volt a társulatot fizetni. Mészáros a szezon második felében beadta a kulcsot s odébb állott, a társulat pedig konzorcziummá alakulva napi osztalékra játszott. A szin- ügyi bizottság gyűjtést rendezett s az összegyűlt alamizsnát kiosztotta a színészek közt. Ez volt az utolsó szezon a régi színházban. A város hatósága a minisztérium rendeletére tüzrendőri vizsgálat alá vette a színházat s kimondta, hogy nagyobb szabású átalakítás nélkül előadások nem tarthatók benne. Követeltek vasfüggönyt, vas-szerkezetet és sok egyebet. A tulajdonos azonban nem volt hajlandó a nagy áldozatokra. Somogyi Károly színigazgató 1887-ben színkört épített a torna-csarnok mellé s az új színház fölépüléséig minden év tavaszán e faalkotmányban tartott elődásokat. Az Oertzen-féle színházat megvette a város és átalakíttatta a kir. tábla számára fényes berendezésű palotává. Mikor a város képviselőtestülete megelégelte azokat a folytonos ütlegeket, melyekkel a közönség élőszóval, a sajtó meg nyomtatásban döngette, sürgetvén a közönség számára rendes téli színházat : a kilencz- venes évek elején kiíratta a pályázatot a színház tervére, helyül jelölvén ki a király-utczában levő régi katonai kórház telkét, mely felé — elég helytelenül — a közkivánság konczentrálódott. A pályázaton a Steinhardt és lám g budapesti műépítészczég nyerte el a kétezerforintos díjat s az ő — később módosított s javított tervüket fogadta el a közgyűlés is az építés alapjául. A terv kigondolója Lang Adolf, kidolgozásában segítője Steinhardt Antal. A közgyűlés őket bízta meg azzal is, hogy a terv keresztülvitelekor vezessék az építést, a miért nekik 10.000 forint tiszteletdíjat ajánlott föl. Boldogult Munczhart Géza városi főmérnök szakföl- ügyelete alatt 1893. junius 3-ikán kezdték meg az építést azzal, hogy bontani kezdték a király-utcza csúfját, a régi katonakórházat, s ugyanez év deczember tizenötödikén már tető alá került az új színház nézőtere. Az 1893-ról 94-re átmenő tél enyhe időjárása mellett folytatták a munkát s 1894 februárjában a színpad vastetőzetét is elkészítették. Azóta a külső vakolás, belső berendezés, díszítés munkálatai váltakozva folytak — még télen is a berendezett légfűtés melege mellett — 1895. évi szeptember haváig, mire teljesen megépült az új színház. Hogy az új épület leírását adjuk, csak röviden mondunk el egyet- mást az épületnek három tagolt részéről : az előcsarnokról s ehhez tartozó folyosókról és helyiségekről. A tágas előcsarnokból, mely alig szükebb a budapesti operaház földszinti előcsarnokánál, öt folyosón megy föl a
