Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
438 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. is volt. Ezeket — miként Áronffy József meghitt barátja előtt több ízben említette — képeivel együtt Pécs város közönségének, egy létesítendő muzeum számára akarta végrendeletileg hagyományozni ; váratlanul közbejött halála azonban e szándékában megakadályozta. Műtárgyai, képei végrendelet hiányában s mert örökösök kellő időben nem jelentkeztek, a bajor kincstár által elárvereztettek. Madarász Viktorról, az országos nevű festőről csak annyiban emlékezhetünk meg, hogy szülei egy időben Pécsett laktak s gyermekéveit ő is Pécsett töltötte ; később azonban végképen elhagyta Pécset s művészi pályáját tőlünk távol élte. Képei közül egy a pécsi lutheránus templomban van s mint oltárkép emeli a templom díszét, egy a megyeház közgyűlési termében Siskovics M. Józsefet ábrázolja. Atzker Károly és János, Becsben születtek s a bécsi hires Ráhl tanítványai voltak. A 60-as évek elején Daróczy kanonok meghívta őket, hogy a pécsi székesegyház Mária-kápolnáját kifessék. A meghívásra lejöttek Pécsre s Atzker Károly 6 remek képet festett Jézus életéből vászonra ; e képeket később aczélmetszetekben reprodukálták és árusították. Atzker József a szenvedő Jézus és Mária képeit a kápolna falaira festette. Atzker Károly festményeit a dóm restaurálásakor szegényebb templomoknak ajándékozták; Atzker József falfestményei elpusztultak. A kápolna kifestése után letelepedtek Pécsett s a pécsi püspöki megye templomai számára oltárképeket festettek. Atzker Károly egyúttal igen jó arczképfestő is volt. A pécsi főreáliskolában 6, a városházának közgyűlési termében 1 festménye van; ez utóbbi Eötvös József bárót ábrázolja. Később Brünnbe hívták tanárnak, hol 1875-ben meg is halt. Fivére, József, Pécsről visszaköltözött Becsbe, hol ma is él. Grimm Rezső, ki mint reáliskolai rajztanár működött Pécsett, 1832. deczember 13-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Pesten végezte s harmadfél évet a marastoni festészeti akadémián töltött, a hol oklevelet nyert. 1867-ben Kecskemétre került rajztanárnak, 1871-ben pedig Kör- möczbányára, a honnan a pécsi főreáliskolához nevezte ki a tanügyi kormány. 1861-ben festette meg Palóczy László jeles arczképét, mely a nemzeti múzeumban van. Képeinek legnagyobb részét eladogatta. A pécsi főreáliskolában több festményét őrzik, köztük Deák Fcrencz életnagyságu képét, mely egyik legsikerültebb alkotása. 1878-ik működött a pécsi reáliskolánál. A 80-as évek elején megtébolyodott s mint őrült halt meg. Vizkelethy Imre, Bélának, a hires festőnek fivére, a kiről azt Írták a lapok, hogy ha korán el nem hal, magyar Matejkó válhatott volna belőle. Pénzügyi hivatalnok volt Pécsett. Életéről már az irodalmi részben megemlékeztünk, e helyütt csak mint festővel foglalkozunk vele. Már mint 11 éves fiú tanujelét adta művészi tehetségének. Szilárd akarat és megkettőztetett szorgalom által sikerült Pesten jogi tanulmányai mellett, festői keresetéből nemcsak szükségleteit fedezni, hanem egy kis alapot is teremteni, a melylyel 1840-ben Becsbe utazott, hogy a festészetben alapos oktatást nyerjen. Atyjának Bécsben tartózkodó nővére Borbála,
