Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA. 39 mező alatt fakadó vizforrásoktól a pécsi bányatelep vízvezetéke nyer táplálást. Továbbá a már említett, Mánfától délnyugatra fekvő ponton, a Goldstein- féle kőbányáktól valamivel tovább délre, a wengeni barnás bitumenes rétegek szintén észlelhetők. Raeti Jura-szisztéma. Telepmentes homokkő. A wengeni palák felett Pécs, Szabolcs és Vasas környékén egy 600—900 méter vastag homokkőréteg-csoport következik, mely csak igen ritkán vékony, művelésre nem érdemes széntelepeket tartalmaz s azt „telepmentes homokkő“ névvel jelölik a bányászok és geológusok, megkülönböztetésül a felette lerakodott számos széntelepeket tartalmazó rétegcsoporttól. A telepmentes homokkő szoros kapcsolatban áll a széntelepeket tartalmazó rétegcsoporttal ; azzal egy folytonos, szakadatlan képződményt alkot. A homokkő földtani korát illetőleg sokáig nem voltak tisztában, mivel benne kövületeket nem találtak. Böcklnek azonban kiváló buzgó kutatásai folytán 1873-ban a nagybányai völgyben, körülbelül 400 méternyi távolságban a legmélyebb telep feküjétől sikerült egy vékony rétegzésű, csillámtartalmú, zöldesszürke palásanyagot találni, mely növénymaradványokat tetemes mennyiségben tartalmaz. Böckl összesen 83 növény- lenyomatot gyűjtött e rétegben. A nevezetesebb és typicus fossil-növény- fajok következők : Zamites distans Press. Zamites distans var. longifolia Press. Palissya Braunii Endl. Thamnatopheris Braunii Papp. Leggyakoribb a Zamites és Palissya. A nagybányai völgy felső részében az előbb említett fossil-növény- lelőhely feküjében és a völgy keleti lejtőjében feketés szinü, csillám- tartalmú, homokos márgaréteg lép napfényre, melyben tömérdek kagylófödelek fordulnak elő ; jó állapotban lévő példány azonban ritka. Egy faj különösen gyakori és újnak mutatkozott, melyet Böckl, Hoffmann tiszteletére: Cardinia Hoffmanni-nak nevezett el. Egy kis halfogat is talált még, mely az Acrodus minimus-tól származik. Egy másik helyen Böckl : Equisetites Ungeri-t talált. Hogy tehát a kérdéses rétegek csakugyan a raeti-kópződménybe tartoznak, az kétségbe nem vonható ; de minthogy annak határa sem a fekü, sem a fedő irányában nincsen kimutatva, ennélfogva nem mondhatni,
