Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
432 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. szellemi és anyagi erejét, a mai szonvonalára emelte a lapot. Meghagyva továbbra is a „Pécsi Napló“ czímét és felelős szerkesztőjét Várady Ferenczet előbbeni minőségében; mint a lap főszerkesztője állt a szerkesztőség élére. A közönség igen szivesen vette s melegen üdvözölte az egyesülés eszméjét. Rövid pár hó alatt megháromszorosodott a „Pécsi Napló“ előfizetőinek száma s ma már biztos alapon állva halad előre. A szerkesztőség jelenlegi tagjai a következők : Lenkei Lajos főszerkesztő, Várady Ferencz felelős szerkesztő, Haksch Lajos segéd-szerkesztő, Miklós Gyula főmunkatárs. Rendes dolgozótársak : Bolgár Kálmán vezér- ezikkező, Adorján Sándor budapesti tudósító, Körösi Henrik, Kasza József dr., Kossutány Ignácz dr„ Roboz István kir. tanácsos, Hekinger István, Kiss József, Róna Béla, Tolnay (Mátray) Géza dr. 1890. október 1-én az újonan alakult „Irodalmi és nyomdai részvénytársaság“ tulajdonába ment át a lap. Az egyházpolitikai küzdelmek közt támadt föl a „Pécsi Közlöny“ 1892-ben. A papság alapította, hogy a klerikális ellenzéknek is legyen sajtó-organuma Baranyában. Megjelenik hetenként 3-szor. Laptulajdonos Rézbányay János, felelős szerkesztő Linczáb Adolf. 1893-ban V. Fintha Dénes rajztanár „Himzőminta-csarnok“ ezím alatt képes lapot adott ki, a melyben a női kézimunkák ismertetésén kívül szépirodalmi rész is volt. A „Pécsi jogi közlöny“ 1893-ban indult meg. Szerkeszti Pleinin- ger Ferencz. A „Siklósi Újság“ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik Siklóson, hetenként egyszer. Alapíttatott 1894-ben. Szerkeszti : Pammer Péter és Feiler Mihály. 1895- ben „Kerékpár-sport“ czím alatt Bolgár Tivadar sport-lapot indított, a mely még 1896-ban is föntállott. 1896- ban „Népbarát“ czím alatt munkáslap jelent meg. Szerkesztője Kirsteier János. Zenei élet. Pécs már a legrégibb idők óta otthona volt a zene múzsájának. Századunk első felében zeneéletünk bölcsőjét úgyszólván kizárólag a pécsi székesegyház karának vezérférfiainál kell keresnünk ; mert egyedül a székesegyház volt képes javadalmaiból annyit áldozni zenére, hogy karában művészi erőket alkalmazzon, ezek azután a templom-zene mellett kultiválták a klasszikus világi zenét is, mi által a zene iránti hajlam kiszivárgott a társadalom minden rétegébe. Korszakot alkotó egyén volt e téren Likl György székesegyházi karnagy, ki 1806-tól 1843-ig, 37 éven keresztül törhetlen szorgalommal s ritka zenészeti érzékkel és képességgel művelte úgy a templomi zenét, mint a klasszikus világi zenét is ; kivívta azt, hogy a székeskáptalan úgy
