Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS’MŰVÉSZET. 429 polgársággal minél tüzetesebben is megismertetni. E kötelességnek a fölismerése késztette a függetlenségi pártnak Pécsett lakó vezérférfiait arra, hogy itt egy ellenzéki irányú pártlapot alapítsanak, a mely az ellenzéknek Pécsett és Baranyavármegyében lakó híveit egy táborba egyesítse, a megyei, városi és községi ügyekben azonban a politikai pártállásra való tekinteteket kiküszöbölni segítsen. E programmal indult meg 1873. év augusztus hó 9-én a „Pécsi Figyelő“, egyelőre mint szerény körben mozgó hetilap, hetenként csupán egyszer, szombaton, jelenvén meg egy ívnyi tartalommal, 5 frt évi előfizetési díj mellett. A lap első szerkesztője s megalapítója Simonfay János ügyvéd, országgyűlési képviselő volt, ki mellett mint szerkesztő-társak, Haksch Emil és Kiss József pécsi ügyvédek szerepeltek. A hirlapbiztositékot Nagy Ferencz országgyűlési képviselő nyújtotta pécsi házára engedélyezett jelzálogi bekeblezéssel s ezért a lapon ő volt jelezve laptulajdonos gyanánt. A felelős szerkesztő, Simonfay János, 1875-ben apécsváradi kerület országgyűlési képviselőjévé megválasztatván, visszalépett a szerkesztéstől s így a lap 1875. év augusztus havától kezdve Haksch Emil szerkesztésében jelent meg, a ki mellett Kiss József mint szerkesztőtárs működött. Haksch Emil szerkesztésében jelent meg a „Pécsi Figyelő“ 1884. év augusztus haváig, de ez időtájt a szerkesztő már erősen antiszemita színezetű irányt követvén, a lap alapítói Kiss Józsefet kérték föl a szerkesztői teendők elvállalására, Haksch Emil pedig a szerkesztéstől visszalépett. Kiss József szerkesztő mellett, mint főmunkatárs, Várady Ferencz, a „Pécsi Napló“ jelenlegi szerkesztője, szerepelt, a ki már 1880. év október hó 1-től kezdve volt a lap belső munkatársa. 1888-ik évben Kiss József végkép visszalépvén a „Pécsi Figyelő“ szerkesztésétől, az eddigi főmunkatárs, Várady Ferencz, vette át a lap szerkesztését s 1890. év végéig teljesítette buzgón és odaadással a szerkesztői teendőket, a nïïkor azonban közigazgatási hivatalt vállalván, visszalépett a szerkesztéstől s a „Pécsi Figyelő“ egyesült a Taizs József pécsi nyomdatulajdonos kiadásában megielenŐ^Péosi Hiilan“ czímü tár- sadalmi hetilappal. A lap ennélfogva 1890. év április 1-től kezdve „Pécsi Figyelő“ („Pécsi Hírlap“) czím alatt jelent meg, szerkesztője Haksch Lajos hírlapíró, a „Pécsi Hírlap“ szerkesztője lett, a kiadásra pedig Taizs József vállalkozott. Ez időtől, vagyis 1890. évi április hó 1-től kezdve a lap hetenkint kétszer: szerdán és szombaton jelent meg s előfizetési ára 5 írtról 6 írtra emelkedett. Haksch Lajos szerkesztő, 1893. év november hó végén megvált a laptól s ekkor a szerkesztést Pleininger Ferencz ügyvéd, a pécsi ügyvédi kamara titkára vette át, ki mellett segédszerkesztői minőségben Bogáthy Medard hírlapíró működött. A „Pécsi Figyelő“ 1894. évi deczember hó 10-tól már mint napilap jelenik meg 10 frt előfizetési ár mellett ; szerkesztőnek megmaradt Pleininger Ferencz ügyvéd ; a segédszerkesztő, Bogáthy Medárd azonban távozván, helyébe Ballier Sándor hírlapíró lépett segédszerkesztőül. A napilap fokozott igényeinek megfelelőleg a külső munkatársak száma is szaporodott; a fővárosban Sebők Gyula budapesti hírlapíró vállalkozott a lap tudósítói tisztére.
