Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

423

lővé választotta. 1877-ben a hegyháti kerületben lépett föl s meg is választották. Meghalt 1891-ben. Munkája: „A hadsereg kérdése és pénzügyeink.“ 1887.

Zárai Károly, jogtudor, a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkára, született Aradon, 1851. márczius 21-én. Iskoláit Aradon, Lúgoson, Temesváron, Halason és Pécsett végezte. 1881-ben létesítette a kamarát, melynek titkára lett. 1888-ban rendezte a pécsi és baranyamegyei kiállítást.

1889-ben arany koronás érdemkeresztet kapott. Munkái : „Az italmérési regále.“ — „Kereskedelmi jogisme.“ — „Pénz- és hitelintézeti jogtanácsos.“ — „A biztosítási szövetkezésről.“ 1886. — „A kis-gazda hitelügye.“

— „A szőlőtelepítésről.“ — „A gyümölcsfa-tenyésztés miként való terjesztése.“ Irt e művein kívül számos hírlapi közleményt, mely a helyi lapokban jelent meg.

Kosutány Ignácz, jogtudor, pécsi jogakadémiai tanár, született Mátészalkán, Szatmármegyében, 1851. julius 6-án. A gimnáziumot Szatmáron, a jogot a budapesti egyetemen végezte. 1875-ben neveztetett ki Pécsre, a jogakadémia egyházjog és jogtörténelmi székére. A „Kánya földi Kere- chényiek a XVI. században“ czímű munkája a „Századokéban és a „Történelmi tár“-ban jelent meg. — „A magyar Pálos-rend története“ czímű munkájával, 1885-ben a magyar tudományos akadémiában az Oltványi-féle pályadíjat nyerte. A mű kézirata a Csanádi egyházmegye könyvtárába került. „Magyar alkotmány és a jogtörténelem tankönyve“ czimű munkája 1895-ben Budapesten, az Athenaeum kiadásában jelent meg. A napi sajtóban számos közleménye látott napvilágot.

Eomaisz Ferencz, kath. áldozár, született Rácz-Mecskén, 1852. febr.

12-én. Az ájtatossági irodalom egyik buzgó képviselője. Munkája : „Lourdes csoda-eseményei.“ Lassare után fordította. Két kötet. Megjelent 1884-ben.

Daempf Sándor, jogtudor, kir. Ítélőtáblái biró, született Pécsett, 1852. márczius 5-én. A gimnáziumot Pécsett végezte, ugyan itt kezdte meg jogi tanulmányait is, a melyeket Budapesten fejezett be. 1877-ben a pécsi jogakadémia jog- és államtudományi karához neveztetett ki a magyar és osztrák magánjog és a bányajog nyilvános rendkívüli tanárává. Megválva tanári állásától, 1883-ben ügyvédi irodát nyitott ; 1891-ben kir. ítélő táblai bíró lett. Munkái : „A magánjog és tárgya.“ Pécs, 1877.

— „A holtkézi törvény.“ Pécs, 1891.

Anderle József, rom. kath. áldozár, született Sümegen. Lelkészke- dett Duna-Szekcsőn és Tolnán. Munkája: „Néhai Vogel Márton emlékezete.“ 1885.

Requinyi Géza, pécsi főreáliskolai tanár. Munkája : „A pécsi állami főreáliskola története.“ Megjelent Pécsett, 1895-ben.

Czógler Alajos, főreáliskolai tanár, született Mohácson, 1853. decz. 23-án. Középiskolai tanulmányait a pécsi és a budai főreáliskolában ; a fölsőbbeket a József-műegyetemen és a középiskolai tanítóképzőben végezte. 1874-től a szegedi, 1891 óta a budapesti IV. kerületi főreálisko-