Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

421

lépett a rendbe. 1865-től 89-ig a pécsi főgimnáziumban tanított ; 1889-ben lett igazgatóvá s a ház főnökévé. Munkája : „A csillagászat elemei.“ Pécs, 1888.

Halász István, m. kir. segédtanfölügyelő Baranyában, született Tolnán, 1843. augusztus 10-én. Tanítói oklevelét Pécsett nyerte. Tanított Bátán és Tolnán. 1884-ben tanfölügyelőségi tollnokká, 1884-ben segéd- tanfölügyelővé neveztetett ki. Meghalt 1892. február 13-án Pécsett. Munkája: „Baranyamegye tanügyi állapota.“ Pécs, 1878.

Liebbald Béni, szabolcs-bányatelepi tanitó, született Dombóváron, 1844-ben. Már fiatal korában kezdett az irodalom terén működni, már 1866-ban jelentek meg apróbb közleményei. 1875 óta a „Gazdasági Néplap“ szerkesztője. Munkái: „Népszerű földrajz.“ — „Népszerű gazdászat- tan.“ — „A gazda kalauza.“ — „Gyümölcsészeti egyveleg.“

Hetesy Viktor, ev. ref. lelkész, született Kun-Halason, 1844. decz. 13-án. Iskoláit Nagy-Kőrösön, Kecskeméten és Pesten végezte. Segédlelkész volt Dráva-Szabolcson, Kis-Harsányban s adminisztrátor Drávátokon. Innen elment több helyre s végre 1871-ben rendes lelkész lett Drávafokon, hol 17 évet töltött. 1880-ban a csúzái ref. egyház választotta meg. Nemsokára innen is elment. Munkái: „A drávafoki egyház évkönyve.“ 1877. — „Kalauz.“ 1883. — „Egyházi beszédek.“ Pécs, 1884—87. -— „Az alsóbaranya-bácsi reform, egyházmegye végzései 1813—1888.“ Pécs, 1888. — „Vigasz a siralom völgyében.“ Pécs, 1893.

Schmidt Boldizsár, bányatelepi igazgató-tanitó, született Tolnamegyében, Diós-Berényben 1845. ápr. 20-án. Irodalmi működését a „Néptanodá“-ban és „Népiskolai tanügy “-ben kezdte meg. Munkája: „Részletes tan- ésóraterv.“

Hinka László (hinkovczei), pécsi ügyvéd, született Budapesten, 1845. szept. 17-én. Dr. Dulánszky Nándor püspökkel jött Pécsre. A püspöki uradalom s az egyházmegyei alapítványok ügyésze volt. Munkái: „A kath. főpapok végrendelkezési joga.“ — „Válasz dr. Timon Ákos győri jogakadémiai tanár úr által az osztrák concordatum és a magyar közjog czím alatt irt bírálatra.“ Pécs, 1883.

Loewy Lipót, pécsi orvostudor, született Baján, 1845. deczember 6-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egyetemet Budapesten és Bécs- ben végezte. A bécsi kórházban mint I. oszt. szekundáns orvos működött. Innen a török katonai kórházak berendezésére Törökországba ment s a török hadtestbe lépett. Volt Damaskusban, Bagdadban és Hillahban, a régi Babilonban. Innen Erserumba és vissza Bécsbe került. Pécsett 1878-ban telepedett le. Munkái : „Gesundheitslehre für Jedermann.“ Népszerű egészségtan.

1882-ben jelent meg, 480 oldalra terjed. — „Éleményeim Bagdadban és Babilonban.“ 1889. — „Higiénikus észrevételek a Pécsett létesítendő vízvezetékre.“ 1890. — „Pécs város közegészségügye.“ 1892. — „Az iskola egészségügye.“ 1893. — „Die Typhusepidemie in Eünfkirchen.“ 1893. — „Az egészségtudomány befolyása a társadalomra.“ 1894. — „Pécs város csatornázásának kérdése.“ 1894.

Dischka Győző, pécsi főreáliskolai igazgató, szül etett Pécsett, 1846-ban. 1870 óta a természettant és mennyiségtant tanítja a pécsi állami főreál