Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 413 szét világában“ s a „Személy kettőzések és látomások története“ czímű könyvei 1892-ben; — „Eledel és pénz csak mellékes járulékok és idézések Isten szine elé“ s az „Élet a halál után“ czím alatt megjelent könyve 1893-ban került könyvpiaczra. Kovács Zsigmond, pécsi ügyvéd, hosszabb időn át foglalkozott az irodalommal. Munkái: „Az ideiglenes bűnvádi eljárásról.“ Pécs, 1883. — „Tudni illők minden magyar hazafinak.“ Pécs 1884. — „Árpád honfoglalása és az ezer év.“ Pécs, 1885. Bozó Manó (dinnyeberki,) 1848/49-iki honvéd-alezredes, született 1818-ban Bellyén, hol atyja uradalmi számtiszt volt. Eszéken, Baján és Pécsett járt iskolába ; 16 éves korában beállt katonának. „Pétervárad 1848-ban“ czím alatt irta meg visszaemlékezéseit 1889-ben. Vizkelety Imre, pécsi nyugalmazott pénzügyi tanácsos, született Temesmegyében, Uj-Aradon, 1819. január 21-én. Iskoláit Aradon, Temesváron, Nagyváradon és Pesten végezte. 1843-ban a kincstárnál nyert alkalmaztatást s az állam szolgálatában állt 1884-ig. 1867-ben került Pécsre s 1895-ben itt is halt meg. Különös előszeretettel viseltetett a festészet iránt; számos olajfestmény őrzi emlékét. Irodalmi munkái: „Kézikönyv a m. kir. pénzügyőrség számára.“ Pécs, 1868. — „A sörfőzés, annak műtana és ellenőrzése.“ Pécs, 1869. — „A magyar szent korona története.“ — „Pompeji.“ — „Czilleyek története.“ Kézirat. Bánffay Simon, kir. tanácsos és kir. közjegyző, született Szebényben 1819. aug. 25-én, földművelő szülőktől. Családi neve Baumholczer, melyet 1846-ban magyarosított meg. Tanulmányait Pécsett végezte. Az 1843-44-iki országgyűlésen Majláth György jurátusa volt és e mellett az ügyvédi vizsgát is letette. 1848-ban a közlekedési minisztériumban a számvevőségi osztály főnökévé nevezték ki. A szabadságharcz után Pesten az irodalomnak élt. 1855-ben Pécsre jött s itt ügyvédi irodát nyitott. 1861-ben a pécsváradi kerület képviselőjévé választották. Később Baranyavármegye tiszti főügyésze lett s e minőségben meg is maradt 1875-ig; ekkor kir. közjegyzőnek neveztetett ki Pécsre. Irodalmi működését 1835-ben kezdte meg a „Regélő“-ben, melynek pécsi levelezője volt. 1850. szept. 5-től a „Pesti Napló“-t szerkesztette. A „Pécsi Lapok“-at 1860. julius 5-én alapította és szerkesztette 1862. junius 29-ig. A mikor 1867. márczius 31-én újra megindult e lap, mint tulajdonos és fölügyelő szerkesztő működött a lapnál 1871. deczember 14-ig. — Mint megyei tiszti főügyész magyar büntető törvénykönyvi tervezetet irt s ezt Horváth Boldizsár miniszternek s németre fordítva Holzendorfnak is megküldötte, kik nagy elismeréssel nyilatkoztak a műről. Pollák János, hittudor és apátkanonok, született 1824. febr. 26-án Duna-Földváron ; meghalt 1885. február 12-én Pécsett. Kiváló iró és egyházi tudós. Munkái : „Historia revelationis biblicae.“ Két kötet. — „Renán és az apostolok.“ Egy időben a „Religio“ ez. kath. egyházi és irodalmi folyóiratot is szerkesztette.
