Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

411

Zirczen, Tihanyban ; végre 1851-ben veszprémi belvárosi iskola-tanító lett. Munkája : „Imák és énekek.“

Nendtvicli (Cserkuti) Károly, jeles magyar természettudós, született Pécsett 1811. deczember 31-én. Atyja pécsi gyógyszerész volt. Tanulmányait Pécsett, Késmárkon és Pesten végezte. 1830-ban orvosi diplomát szerzett. Ez alkalommal : „Enumeratio plantarum territorii Quinque-Eecle- siensis, praemisso tractatu de natura montium, de sue situ, climate et vegetatione illius regionis“ czím alatt igen becses értekezést irt, mely nyomtatásban is megjelent. Jelentékeny külföldi tanulmányutakat tett s tartott tudományos értekezéseket. 1847-ben Pesten a magyar ipartanodánál tanszéket nyert ; később a műegyetem tanára lett. 1873-ban a műegyetem tanári kara rektornak választotta meg. 1881-ben, életének 71-ik évében, nyugalomba vonult. Tanítványai fáklyás menettel, díszlakomával ünnepelték. Pécs város közönsége díszpolgárává választotta. Munkái : „Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei.“ Pest, 1845. — „Magyar- ország legjelesebb kőszéntelepei.“ Pest, 1851. — „Grundriss der allgemeinen technischen Chemie.“ Pest, 1858. — „A vegytan elemei.“ Pest, 1854. — „Amerikai utazásom.“ Pest, 1853. Irt ezeken kívül nagyszámú szakértekezést.

Hölbling Miksa, orvos, született Pécsett, 1811. október 12-én. Az elemi és középiskolát Pécsett és Győrött, orvosi tanulmányait Pesten végezte. 1835-ben mint gyakorló orvos Pécsett telepedett le; egyidejűleg Szepesy- püspök háziorvosa lett, úgy a későbbi püspököknek is. A nagy kolera alatt Szentlőrinczen működött, mint járványorvos. 1847-ben Baranyavár- megye közönsége tiszti főorvossá választotta. Munkája: „Baranya orvosi helyirata.“ Megjelent Pécsett, 1845-ben.

Brüsztle József, pécsi egyházmegyei áldozópap, született 1817. aug. 6-án Dárdán, hol würtenbergi származású atyja: Brüsztle Jakab, Eszter- bázy János gróf nevelője volt. Szülei korán elhalván, szegénységben hagyták, mire Szepesy püspök vette pártfogásába. Tanulmányait Pécsett végezte. 1845-ben szentelték pappá. 1855-ben Bogdásán plébános lett; innét Olaszra helyezték át, hol 1896-ban halt meg. Munkája : „Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis.“ Négy vaskos kötet; megjelent Pécsett.

Garay Alajos plébános, Garay János költőnek tesvéröcscse. Született Szegzárdon, 1818. deczember 24-én. 1828-ban Pécsre került, hol a gimnáziumot, kivéve a II. osztályt, melybe Kecskeméten a kegyesrendiekhez járt, végezte; valamint a bölcseletet is Pécsett hallgatta. A VII. osztályból a pécsi növendékpapok közé vétetett föl. 1842-ben Nádasdon volt segédlolkész, később Mágocson. 1846-ban Baranya-Mocsoládon lett plébános és 1850-től Lovászhetényben lelkészkedett, 1860-ban Pestre költözött, hol kizárólag az irodalommal foglalkozott s a szent István és szent László társulatoknál titkár és könyvtárnok volt. 1864-ben Szalatnakra ment plébánosnak, lionnét 1867-ben a pécsi tanitóképezőhöz került helyettes tanárnak; 1870-ben Maisra ment adminisztrátornak, innen Duna-