Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya fekvése és kiterjedése

U

BARANYA GEOLÓGIÁJA.

mellett növénylenyomatokat talált, melyeket dr. Heer Oswald, zürichi hírneves tanár megvizsgált és a magy. kir. földtani évkönyv V. kötetében megjelent művében közzétett és az érdekes növénylenyomatokat három táblán feltüntette.

Heer tanár megjegyzi, hogy Böckl egészen helyesen határozta meg e képződmények korát a települési viszonyok alapján, minthogy az teljesen megegyez a vizsgált növények hovátartozásával ; úgy nyilatkozik, hogy ezzel Magyarországban egy uj geológiai szintáj lett feltárva, minthogy eddig a dyasznak csak legalsó szintjét ismertük és ezeket is csak némely pontokon a Bánságban. Heer tanár idézett művében következő uj fajú fossil-növényeket határozott meg :

1. Baiera dugitata Brgn. spec.

2. Ullmannia Bronnii Goepp.

3. ,, Geinitzi Hr.

4. Yoltzia Hungarica. Hr.

5. „ Böckhiana. Hr.

6. Schizolepis permensis. Hr.

7. Carpolithes Klockeanus. Gern.

8. „ hunnisus, Hr.

9. „ faveolatus. Hr.

10. „ Eiselianus Geinitz.

11. „ libocedroides. Hr.

12. „ Geinitzi Hr.

A dyasz homokköveiben, Böckl nehány ponton zárványként fekete dolomit-gumókat is észlelt, valamint hogy Kővágó-Szőllős és Boda közt a dyadi-rétegekben szén-nyomok is mutatkoznak, mely szén-nyomok, úgy a múltban, mint a jelenben is szénkutató vállalkozókat csaltak oda, de az mindannyiszor negativ eredménynyel járt.

Mezozoós lerakódások.

Triász szisztéma.

I. Alsó triász.

1. Tarka homokkő.

Böckl a tarka homokkő-csoportban 4 viszonylagos korbeli és petro- grafiailag különböző képződményt állapított meg, melyek a Szt.-Jakabhegy délnyugati lejtőjén, közvetlen az első korbeli rétegekre rátelepülve és azokat övszerüleg határolva, barnásvörös, durva kvarcz-konglomerát fejnagyságú kvarcz-porpliyr darabokkal észlelhetők. A fent említett aran- carites féle kovásult fatuskók darabjai szintén találhatók e konglomerátban, de itt már másodlagos helyen, mert kopott, gördült alakot mutatnak.

E porphyr-tartalmú durva kvarczkonglomerát petrografiailag ama képződésekhez hasonlít, melyeket az Alpesekben már régóta „Verrukánó‘‘