Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
386 T A N U G Y. prépost — hat éven át vezette az igazgatóságot ; távozása után az intézetről többé említés nem tétetik. Az egyetem épülete — Juhász László ügyvéd, buzgó régészünk szerént — a város déli várfala mellett, a régi püspökkert területén állott. Epigrammáját a püspökkert falazatának bontása alkalmával töredékben megtalálták, rajta az egyetem végszavai olvashatók s a könyv : mint a tudomány, a csillagcsoport: mint a művészet jelképe látható. Közel állott a benczések zárdatemploma, kiknek kezelésére az egyetem bízva volt. A pécsi főiskolát Baranyavármegye karai s rendei akarták fölébreszteni; az 1751. évi márczius 15-én tartott közgyűlésen követeiknek azt az utasítást adták, hogy több egyetem és akadémia fölállítása érdemében az országgyűlésen emeljék szavukat. Később Klimó György pécsi püspök is a legfölsőbb helyre tett fölterjesztésében oly főiskola fölállítását kérelmezte, melyben a hittudományokon kívül a kánoni jogot, az egyháztörténetet, bölcsészetet és a mennyiségtant nyilvánosan előadni s azokat, kik a szigorú vizsgálatokat sikeresen kiállották, graduálni lehetne. Terve kivitelében korán bekövetkezett halála (1777.) megakadályozta. Baranyavármegye ismét kérelmezte az akadémia fölállítását és az 1784. márczius havában tartott közgyűlésében határozta, hogy az ország prímása, Batthyány József gróf és az udvari alkanczellár, Pálffy Károly gróf a megye kérelmének támogatására kéressenek föl. E kérelmeknek volt is eredménye ; a királyi akadémia Győrből Pécsre helyeztetett át és itt 1785. november 2-án széki Teleki József gróf királyi tanulmányi főigazgató által ünnepélyesen nyittatott meg. Föntállásának már kilenczedik évében hire járt annak, hogy a kir. akadémia Győrbe vissza fog helyeztetni, a mi e vidék lakóit nem kis aggodalommal töltötte el. Pécs város tanácsa 1794. évi április 26-án tartott ülésében fölségfolyamodvány benyújtását határozta s egyszersmind Eszterházv Pál László gróf pécsi püspököt közbenjárásra kérte. Baranyavármegye arról értesülvén, hogy Győr város lakói a kir. akadémia visszahelyezését kérelmezik, 1802. évi április 3-ról kelt terjedelmes fölterjesztésében kérte az akadémia meghagyását Pécsett, fölhozván, hogy már Nagy Lajos király 1367. évi diplomájában, mikor az egyetemet alapította, bevallotta, hogy erre Pécs a legalkalmasabb hely és azóta évek hosszú során Pécs a tudományok empóriuma volt, — hogy az országban levő akadémiák czélszerü elhelyezésének szempontja is Pécs mellett szól, a mely 7 vármegyének (Baranya, Somogy, Tolna, Bács, Szerém, Verőcze, Zala) mintegy központját képezi és Szlavónia szomszédságában fekszik; a többi akadémia (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Zágráb) távol van, — hogy a város kedvező fekvésű, levegője tiszta, vize egészséges; utalt épületeire, az akadémia épületére, mely a tanulmányi alapnak tetemes pénzén készült, a nyilvános könyvtárra és könyvnyomdára s amaz előnyre, hogy az akadémiai ifjúságnak a magyar, német és illyr nyelv megtanulására egyaránt nyílik alkalma; kiemelte végül, hogy ha Győr város a bölcsészeti iskolához igényt tartana, az a jezsuita-rend vagyoná-
