Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 381 adattak elő. S valószínű, hogy ez utolsó időszakban a papjelöltek hittani kiképeztetésüket is nagyrészt helyben, a szent Ferencz-rend társházában lakó atyáktól nyerték, a kiknek ebbeli fáradozása, a papnevelő régi számláinak tanúsága szerént, évi 100 frt tiszteletdíjjal jutalmaztatott. A növendékeket lakással és élelmezéssel ez időben a jezsuiták társházában látták el. A pécsi papnevelő-intézet megalapításához közvetetien okot szolgáltatott Thurn Antal pécsi püspök megerősítő oklevele, mely 1703. év márcz. 2-án keltezve a római kúria következő utasítását tartalmazza : „Insuper volumus, quod Tu . . . Praebegdas Theologiam et Poenitentiariam ac Seminarium ad praescriptum S Cone. Trid. instituas . . . conscientiam tuam supernis orantes.“ Ámde Thurn már 1734. decz. 25-én elhalálozván, utódja pedig a spanyol származású Cienfuegos Alvarni bíboros, az egyházmegyétől távol külföldön tartózkodván, a papnevelő alapításának terve ismét több évre elodáztatott. Végre Berényi Zsigmond gróf 1740. év szept. 30-án a pécsi püspökségre áthelyeztetvén, a megye régi vágya teljesülésbe ment, mert 1742. évi junius 4-én az építendő papnevelő alapköve a megyés püspök által ünnepélyesen letétetett s az építkezés ellenőrzése Kapuváry Márton kanonok és papnevelői kormányzóra bízatott. Ennek ügybuzgósága folytán 4 év alatt e nagy mű szerencsésen be lön fejezve s ugyancsak nevezett püspök által 1740. szept. 4-én az új pap- nevelü-ünnepélyesen fölavatva. Mikor 1781. évben a diakovári püspökség fölállíttatott, e megye növendékeinek eltartása s neveltetése fejében a pécsi papnevelő évi 10 ezer forint kifizetésére lön kötelezve. De e fölső parancs aligha hajtatott végre, minthogy a diakovári papnövendékek még ezután is évek hosszú során át Pécsett nyerték kiképeztetésüket, a miért is ezek eltartási díjába az említett 10 ezer forint beszámíttatott. A régi tanítási rendszer a pécsi papnevelőben 1779. évtől lényeges változtatást szenvedett, a mennyiben ezután a hittani intézetben rendesen 4 tanár működött. II. Józsei‘^1785. Ívben kiadott intézkedése folytán központi papnevelők állíttatván föl, a pécsi hittanhallgatók Pestre, majd ismét 1788. évtől Pozsonyba küldettek. A hittanárok plébánosi minőségben nyertek alkalmaztatást, a papnevelő intézet vagyona pedig kincstári tisztviselők által kezeltetett. II. József halála után a központi papnevelők megszűntek s az egyházmegyei papnevelők fölállítása által a régi viszonyok léptek ismét életbe. Ekkor 1791. évben, Paífán Ignácz kanonok és papnevelői kor- -j mányzó idejében a papnevelő délkeleti oldalszárnya kibővíttetett s jelen csinos alakját nyerte. Visszahelyeztetvén a papnevelő régi jogai s javainak birtokába, 1791—1806. évig a diakovári egyházmegye növendékei ismét Pécsett nyerték kiképeztetésüket. 1809/1810. iskolai évben nemcsak a pusztító ragályos nyavalya áldozatai, hanem a franczia háború sebesültjei is oly nagy számmal jöttek Pécsre, hogy a papnevelő, valamint a püspöki palota is kórházzá
