Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
372 T A N Û G Y. A tanári könyvtárban van : önálló szakmunka 2734 mű, 3431 clrb ; folyóirat 16 mű, 636 clrb. Az ifjúsági olvasó könyvtárban, mely legnagyobb részt a tanulóknak e czélra befizetett pénzéből szereztetett, van 2330 kötet. Az ifjúsági segélyző-könyvtár áll 981 drb iskolakönyvből. A termé- szettani szertár rendelkezik 528 drb eszközzel 7298 frt értékben. A vegytanhoz van 202 vegyiszer és 94 drb eszköz. A természetrajzi szertár leltára fölmutat 351 drb képet és mintát, továbbá az állattanhoz 5458, a növénytanhoz 4914, az ásványtanhoz 1436 számot. A földrajzhoz van 81 drb térkép, földgömb stb. Az érem- és régiségtárban 2233 drb van leltározva. A szabadkézi rajzhoz 327 rajzminta, a mértani rajzhoz 106 drb sodrony-, fa-, gipsz- stb. minta szolgál tanítási eszközül. A történelmi-régészeti stb. képgyűjtemény 59 darabból áll s az iskola-termek falait ékesítik. Két ifjúsági egyesülete van; egyik az önképző-kör, a másik az ifjúsági segélyző-egyesület. 1895- ben ünnepelte a rendház Inczédy Dénes házfőnök és igazgató 30 éves tanári pályafutásának jubileumát. Vele ünnepelt a tanuló-ifjuság s a város nagyközönsége. Ez alkalommal tűzte az ünnepelt férfiú mellére Klamarik miniszteri tanácsos a Ferencz József-rend keresztjét; ez alkalommal létesült az Inczédy=abtpítvány, melyet a derék tanár 30 éven át volt tanítványai adtak össze s a mely 1600 frtot tett ki. 1896- ban hazánk ezeréves fönnállásának emlékére fényes ünnepséget rendezett az intézet a városi tornacsarnokban. Az intézetben Inczédy Dénes igazgató, a Ferencz József-rend tulajdonosa, vezetése alatt jelenben a következő tanárok működnek : Szegedy Fülöp, Gyikos Péter, Nemes Tivadar, Barbaries Róbert, Zalay Mihály, dr. Ágh Timót, Légár Hugó, Práeser Albert, dr. Mócs Szaniszlő, Buzássy Ábel, Magdics Gáspár, Bitter Illés, Csokonay Zsigmond cziszt. rendű áldozó-papok ; Soóstó Gyula és Hemmerich Károly világiak. A pécsi állami föreáliskola. A pécsi reáliskola mögött aránylag elég hosszú múlt áll, a mennyiben első osztálya már 1857. évi október 1-én nyílt meg, a mi annál inkább számba veendő, mert a reáliskolai intézményt csak a forradalom lezajlása után, a Thun-rendszer hozta hazánkba s egész Magyarországnak idő szerént első reáliskolája, a pozsonyi is csak 7 évvel előbb, vagyis az 1850/51. iskolaévben jött létre. Ugyanis a bécsi kormány nem zárkózhatott el a kor követelményei elől s pártolta, előmozdította az iskolák fölállítását, aránylag czélszeriicn szervezte, fejlesztette is azokat annál is inkább, mert tudta, hogy az iskola a legalkalmasabb hely, honnan a nemzeti szellemet elnyomhatja s az elnémetesedést legsikeresebben terjesztheti. A protestáns intézetek, sőt némileg a katholíkus szerzetes-rendek által fönttartott iskolák is, habár nem kerülhették ki teljesen a bécsi kormány beavatkozását, de mégis
