Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. • 369* iskola 1833-ban nyittatott meg s egész 1848-ig zavartalanul teljesítette fontos “és“ áldásos hivatását. Az említett idő alatt a jogot 1560, a bölcsé- szetet 3128, a gimnáziumot 6475 tanuló látogatta s évenként átlag a jogban 104, a filozófiában 195, a gimnáziumban 405 ifjú nyert kiképeztetést. 1848-ban a szabadságharcz a csatatérre szólította az ifjúságot, a jogi iskolatermek kiürültek, még a theologiai és filozófiai iskolafolyamok hallgatói is megritkultak. A jogi iskolafolyamot az 1848/49-ik iskolaévben meg se nyitották ; a filozófiai megnyittatott ugyan, de inkább hasonlított magán-, mint nyilvános intézethez. Tanulóinak száma 197-ről 39-re apadt, kik legnagyobbrészt növendékpapok voltak ; még a gimnázium is megérezte az izgalmak e napjait. Míg a tanulók száma 1848/49-ben 492 volt, 1849/50-ben 22-1-re, a következő évben 208-ra sülyedt. A katonai erőszak a cziszterczieTTTendházát és vele kapcsolatos gimnáziumi helyiségeket kórháznak foglalta le ; a rendtagokat és tanulókat kiparancsolta, úgy hogy“ az otthonuktól megfosztott tanárok kényszerültek egy ideig szétszórva magán házakban vonni meg magukat, míg a megyés püspök a meglehetősen üressé lett lyceumi épületben adott számukra lakást. Ugyanide helyezték a gimnáziumi osztályokat is, A szabadságharcz elnyomása után behozták a Ïhun-félé réildszert, mely szerént a vidéki jogakadémiák eltörültettek, a filizófiai osztályok pedig a gimnáziummal egyesíttettek. A gimnázium csak 4, vagy 8 osztályból állhatott, amaz 6, emez 12 tanár és egy igazgató által vezetve. Az 1851/52-ik iskolaévben a cziszt. rend 6. tagjúyaLcsak.-4._úsztályú kis gimnáziumot__jiyithatott meg s így Pécs városa ama veszélynek volUlatéve, hogy grammatikai osztályokat végzett gyermekeit más városba kell küldenie. Azonban a prímás, ki ekkor még a pécsi egyházmegyének is adminisztrátora és a Szepesy-féle alapítványnak védője volt, már október 2-án meghagyta, hogy a lyceumot 4 felsőbb osztályú gimnáziummá alakítsák át. Október 4-én ez ügyben a város képviselői, a püspöki helyettes és az algimnázium igazgatója gyűlést tartottak, hol a négy felső osztály megnyitását október 20-ára tűzték ki. A végleges egyesítést 1851. november 28-án hajtották végre, mikor Juhász Norbert cziszt. rendű algimnáziumi igazgató a hivatalos iratokat átadván, az egész 8 osztályú gimnázium vezetését Jónás Jozsof kunoflok veue~^t. a. Alz” egyésítés módozatait a prímás 1851. október 31-én kelt leiratában olyképen állapította meg, 3217. sz. hogy az 1851/52-iki iskolaévtől kezdve a főgimnáziumban 6 tanár és az igazgató a pécsi egyházmegye és hat a cziszt. rend részéről alkalmaztassák ; amazok 750 p. frtra emelt fizetésüket a Szepesy-féle alapítványból húzzák, emezek ellátásáról a zircz-cziszterczi apátság gondoskodik. így maradtak a viszonyok egész 1863-ig, .mikor Girk György pécsi püspök és Rezutsek Antal zirczi-apát április 29-én új szerződésre léptek. Visszanyervén ugyanis a nemzet önrendelkezési jogát, a tanügy terén is megindultak a reformok. A gimnáziumnak 8 osztálya megmaradt 24
