Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
346 T A N Ü G Y. tanítási tárgyain kívül magyar és franczia nyelvben, földrajz, történelem, természetrajz, számításban, rajz, festés, zene, kézimunka és a nagyobb növendékek a háztartásban s így a főzésben is nyertek oktatást s fizettek a teljes ellátásért évenkint 150 pengő forintot. A bejárók, kik magasabb kiképeztetés végett iratkoztak be, havonként 2 pengő forintot fizettek. A belső iskolánál három, a külső nyilvános iskolánál 1852. év elején csak a II. és III. osztály állott főn s e mellett egy külön intézet volt, mely azonban 1863-ban megszűnt. 1859-ben mindkét iskolát négy osztályúvá bővítették ki, míg a 70-es évek elején a népiskolai törvénynek megfelelőleg úgy a külső, mint a belső iskolában az Y. és VI. osztályokat is megnyitották. 1887-ben a belső intézet fölé egy két osztályú fölső népiskolát állítottak, melyben 477 növendék mellett 8 okleveles tanítónő működött. 1890-ben, a mikor megnyitották a polgári leányiskolát, a külső iskolában az 5. és 6. osztályt beszüntették. 1892-ben pedig a külső népiskola és a fokozatosan bővített polgári leányiskola számára fényes palotát építettek. Ez intézetben, daczára a szigorú kath. jellegnek, a tanulók valláskülönbség nélkül vétetnek föl, beiratási, vagy tanítási díj nélkül. Fölszereléseiben is mutatja ez intézet a haladást, mert kellő számban rendelkezik mindamaz eszközökkel, melyek a tanításhoz megkívántainak. Az intézet megnyitásakor a város évenkint 200 pengő forint fizetésére kötelezte magát mindaddig, míg a volt városi leánytanítók élnek ; ezek elhalálozása után pedig évi 350 frtra emelte az összeget. Ezen kívül adott évenként 20 öl ág- és 4 öl hasábfát és használatra átengedett az intézetnek két hold földet. Ezért köteles az intézet a városi összes leánynövendékeket teljesen ingyen oktatni. Később — és ma is — a város a zárdái iskolát ama nagy szolgálatáért, melyet a városnak a tanítás által tesz, évi ezer frtnyi segélyben részesíti. — 1850/59-ben a tanulók száma az intézetben nevelt 44 leányon kívül 436, kiket 18 fölesküdött és 12 növen- dék-apácza oktatott. 1869-ben 346, 1885-ben 395 növendék volt. A most lefolyt 1895/96-ik iskolai évben a növendékek száma így állott : a külső elemi iskola I—IV. osztályába járt 371 és a belső elemi iskola I—IV. osztályába pedig 72 növendék. Régebbi időben tanítónők voltak : Rajkó Alojzia főnöknő, Aleithner Izabella gondnoknö, Lamprecht Leopoldina, Schwayer Katalin isk. fölügyelőnő, Szép Angyalka főtanítónő, Zoh- mann Pierre, Novak Augusztina, Nagy Maura, Fels Teréz, Gosz Mária, Stefkó Teréz, Blazer Erzsébet, Brunner Jozefa, Asenbauer Jozefin, Iíocsó Kamilla és Hanák Emilia. 1852-ben volt még két világi zenetanító is. Későbbi időkben tanítottak : Babies Anna, Cserta Katalin, Felez Sztaniszla, Vörös Maura, Amri Leopoldina, Dolleschal Jozefa, Szemányi Michaela, Weisz Antónia stb. Ez idő szerént tanítónők a belső tanítási intézetben: Lutz Mária, Kor- buly Viktória, Vörös Vilma és Vojnitzky Angella ; a külső elemi iskolában : Máhl Auguszta, Weber Aquinata, Kladek Alojzia, Ruzsinszky Stefánia, Mayer Ignáczia, Kovács Leona, Mahl Hildegard, Riesz Bernarda és Tóth Mária,
